Kiskapukat zár be az új adóegyezmény Amerikával
Gyakorlatilag jóváhagyta az elmúlt hetekben a magyar és az amerikai kormány a kettős adóztatás kizárásáról szóló új, legkorábban várhatóan 2011-ben életbe lépő kétoldalú egyezményt - értesült lapunk. Jelenleg az utolsó simításokat végzik rajta, annak befejezéséig nem hozzák nyilvánosságra. A most hatályban lévő, immár harmincéves megállapodás szövegéhez képest nagy változást jelent majd a kedvezmények korlátozására vonatkozó cikkely. Ez az OECD-konform passzus az egyezmény hatályát a magyar magánszemélyekre, a budapesti tőzsdén jegyzett cégekre, illetve általában olyan, Magyarországon működő cégekre szűkíti le, amelyek valós gazdasági teljesítményt végeznek hazánkban.
Vagyis lényegében becsukódnak az eddigi kiskapuk az amerikai és egyéb nemzetközi vállalatok magyarországi, különleges célú társaságai, gyakorlatilag fantomcégei előtt. Érdemi tevékenységet ezek Magyarországon nem végeznek, munkahelyeket nem teremtettek, csupán a bevételeket "papírozták át".
A hazánkban céget működtető amerikai vállalatok a jövőben csak akkor profitálhatnak a tulajdonosi körtől függetlenül az egyezmény kedvezményeiből, ha az itteni cégük az amerikaihoz képest "jelentős méretűnek" mondható, azaz bevétele, eszközállománya és alkalmazottainak száma külön-külön is kiteszi az amerikai anyacég azonos mutatóinak legalább 7,5 százalékát, illetve a három mutató átlagában a tíz százalékát. Az ingatlancégeket értékesítő vállalatokat pedig a jövőben Magyarország forrásadóval sújthatja.
Mindez az offshore cégek magyarországi visszaszorításával párosulva alaposan beszűkíti a négy nagy nemzetközi tanácsadócég - a Deloitte, a PricewaterhouseCoopers, a KPMG és az Ernst & Young - magyarországi leányvállalatainak mozgásterét, és lefaragja bevételeiket - mondják washingtoni forrásaink. A jelenlegi szerződés előnyeit kihasználva ugyanis a tanácsadócégek - elsősorban amerikai megbízásra - számos olyan adótervezési struktúrában használják fel Magyarországot, amely lehetővé teszi, hogy az USA-ból kapott jogdíj, kamat vagy tőkejövedelem tekintetében a külföldi tulajdonos jelentős adómegtakarításokat érjen el, akár a teljes adóterhet kiküszöbölve esetenként. Az egyik, gyakori megoldás szerint magyar céget jegyeznek be úgy, hogy annak fióktelepét Svájcban, Luxemburgban vagy olyan egyéb, alacsony adózású országban hozzák létre, amellyel Magyarországnak kedvező kétoldalú egyezménye van. A fióktelep jogilag a magyar cég része, nem önálló jogalany, így ha a fiók kapta az USA-ból a kamatot vagy jogdíjat, úgy a kifizetés forrásadómentes lett Amerikában. A svájci-magyar, ill. luxemburgi-magyar vagy egyéb adóegyezmény alapján a magyar fióktelep jövedelme nem adózik hazánkban. A végeredmény: az USA-ban a cég levonja az adóköteles jövedelmet, amely viszont a magyar cég kezében gyakorlatilag adómentes. Ezeket a megoldásokat az új egyezmény hatályba lépése után már nem lehet alkalmazni. - A magyarországi "nagy négyes" ezzel lekerül a nemzetközi adótervezés térképéről - fogalmazott kérdésünkre az egyik amerikai cég adószakértője. A megállapodás tető alá hozása sajátos helyzetbe hozza egyébként Oszkó Péter pénzügyminisztert, aki áprilisban az egyik ilyen cég, a Deloitte éléről igazolt át a "kormányoldalra".
Úgy tudjuk, az amerikai kormány - amelynek a magyar és a lengyel a két utolsó, a kettős adóztatás kiküszöbölését célzó bilaterális szerződése, amely nélkülözi a kedvezmények korlátozásáról szóló cikkelyt - már az 90-es évek második felétől szorgalmazta Budapesten, hogy tárgyalják újra a mostani megállapodást, de tíz évig nem volt érdemi előrelépés (most Varsóban is hasonló változtatásokat ért el az Egyesült Államok). Azért maradhatnak kiskapuk az új egyezménybe is, amely bizonyos származékos kedvezményekben részesíti a svájci tulajdonban lévő vállalatokat. (Más, hasonló szerződések ezeket a kedvezményeket csak az EU, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamaira - az alacsony adózású Svájc egyiknek sem tagja -, valamint az Egyesült Államok NAFTA-partnereire, azaz Kanadára és Mexikóra terjeszti ki.)
Az adóelkerülés visszaszorítását célozza továbbá, hogy a harmadik országban passzív vállalkozást fenntartó, magyar adóilletőségű cégek csak akkor élvezhetik az egyezmény minden előnyét, ha a harmadik országban fizetett adójuk, illetve az ottani tevékenységükre kivetett magyar adó összeadva legalább a 60 százalékát kiteszi annak az adónak, amelyet hazánkban kellene megfizetniük, ha csak itt lenne érdekeltségük.
Az USA-ban létrehozott magyar fantomcégekre az új egyezmény lényegében nem vonatkozik; ezeket amerikai adószakértők egyébként is az adóelkerülés igen átlátszó formáinak tartják. Egy részük, a korlátolt felelősségű társaságok (LLC) esetében a magyar tulajdonos egyébként is adóköteles. A Corp., és az Inc. cégformáknál pedig a vállalkozások az egész világon szerzett jövedelmükre adókötelesek az Egyesült Államokban - bár a magyar tulajdonos ezzel sokszor nincsen tisztában forrásaink szerint.
