Húszévi készülődés után a legrosszabbkor nyílt meg a Westfield

Nem volt kifejezetten szerencsés a világ legnagyobb bevásárlóközpont-birodalmának tulajdonosa, a Westfield Group, amely a recesszió mélypontján, tavaly ősszel adta át Nyugat-Londonban a Westfield központot. A projekt húsz éven át érlelődött, 1,7 milliárd fontot emésztett fel az építkezés, mielőtt a 265 üzlet túlnyomó része beköltözött volna a mintegy 150 ezer négyzetméteren terpeszkedő, 30 futballpályányi vásárlóterületre. A 7000 új munkahelyet létesítő intézményben egy év alatt 21 millió vevőt kívánnak kiszolgálni, ám a rossz időzítés miatt a fejlesztőnek és a bérlőknek is türelmet kell tanúsítaniuk.

A Westfield azért nem egy teljesen elveszett vállalkozás. Jó az elhelyezkedése: az anyagilag viszonylag jobb helyzetű, de bevásárlási lehetőségekkel nem elkényeztetett Nyugat-Londonban találtak neki helyet. Ráadásul látványosan javult az elérhetősége, több, részben felújított vagy új metróállomás, tizenhat buszjárat és helyi vasút szolgálja ki. A forgalmat erősíti, hogy a Westfieldet északról a BBC terebélyes főhadiszállása, keletről a jómódú, a hasonló című hollywoodi sikerfilmben megismert Notting Hill kerület határolja. A bevásárlóközpont a West Endet sújtó dugóadó (napi 2600 forint) zónáján kívülre került, és egyelőre naponta két órán át ingyenes parkolást biztosít a vásárlóknak.

Nem mintha a Westfield érintetlen maradt volna a gazdasági visszaeséstől, de néhány, a bérbeadás hatéves folyamata idején hozott okos döntés életmentőnek bizonyulhat. Ügyes kombináció alakult ki, hiszen ritkán kerül egy fedél alá szupermarket, mégpedig a legmagasabb igényeket kiszolgáló Waitrose, a középosztály kedvencének számító Marks&Spencer, a vásárlóutcák képét meghatározó márkanevek, mint Topshop, Boots, Gap vagy Next, illetve negyven, a szokásosnál méretesebb luxusbutik, például Dior, Gucci, Salvatore Ferragamo, Tiffany.

Az ausztrál tulajdonos számos kedvezménnyel is csábítja a bérlőket. Több speciális üzlet 13 hónapig nem fizet bérleti díjat, de az átlagos díj is lényegesen elmarad a rivális kenti kiskereskedelmi együttes, a Bluewater vagy az ugyancsak vadonatúj Liverpool One árszínvonala mögött. A közös költség ugyan 50 százalékkal volt magasabb a rivális központokénál, ám a dekonjunktúra hatására tavasszal a bérlőkkel folytatott alkudozás eredményeként mintegy 10 százalékot ebben is engedtek. A kedvezményekre azért is szükség volt, mert az egységek 10 százaléka üresen maradt: volt, amelyiket nem is tudtak kiadni, mást pedig be kellett zárni. Csalódás elsősorban az üzletközpontok átlagát meghaladó színvonalú, egyben borsos árú ételbárok miatt érte a betérőket.

Ha csőd nem is fenyegeti a vásárlóközönségét még toborzó komplexumot, tudósítónk tapasztalatai szerint a nagy nyári leárazások előtt, egy hétköznap délelőttjén kifejezetten relaxáló, vásárló- és nem eladóbarát a Westfield hangulata. A top butikok éppen kongtak az ürességtől - úgy látszik, hiába összehasonlíthatatlanul kényelmesebb itt a shoppingolás, ez kevés ahhoz, hogy a fogyasztók annyi pénzt hagyjanak itt, mint ugyanezen márkák New Bond Street-i vagy knightsbridge-i üzleteiben.

A londoni Westfield központja - Szerencsétlenül időzítették a nyitást
A londoni Westfield központja - Szerencsétlenül időzítették a nyitást
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.