A tavaly nyáron még négyszázalékos infláció árcsökkenésbe csapott át: júniusban az Eurostat 0,1 százalékos esést tapasztalt az eurózónában. Az ok részben az energiaárakkal magyarázható, de sokkal inkább a gazdasági válsággal, amely visszafogta a keresletet. Az adat fényében bizonyosan nem lesz könnyű dolga az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának, amely csütörtökön kamatdöntő ülést tart. Piaci elemzők szerint marad az egyszázalékos szint, amelyet az októberi 4,25 százalékról fokozatosan ért el a jegybank. Várható, hogy Jean-Claude Trichet elnök - a minapi, szintén példa nélküli 442 milliárd eurós likviditásbővítés után - arra hivatkozik majd, hogy az árcsökkenés csak átmeneti jelenség, és nem fenyeget a Japánt egy évtizedre megbénító deflációhoz hasonló veszély.

Az eurózóna üzleti bizalmi indexe ugyanakkor javult júniusban, s az Európai Bizottság negyedéves jelentése is észlel biztató jeleket, bár elismeri, hogy a térség még nem lábalt ki a súlyos visszaesésből. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közben alaposan visszavett előrejelzéséből, s jóval kisebb olajkereslet-növekedést vetít előre a következő évekre, szerinte korai még túlzott reményeket táplálni a gazdasági kibontakozást illetően. Az olaj ára az utóbbi hetekben éppen azért kapaszkodott fel a hordónkénti 70 dollár közelébe, mert a piacok derűlátóvá váltak a tőzsdei árfolyamok emelkedését észlelve.

A bizonytalanságra utal, hogy az ötszázalékos idei gazdasági hanyatlással szembenéző Olaszország újabb, ezúttal ötmilliárd eurós élénkítő csomagon gondolkodik, bár a júniusi uniós csúcson megállapodtak az állam- és kormányfők, hogy a megugró deficitek és adósságok nyomán inkább megvárják az eddigi intézkedések hatásait. Az olasz büdzsé hiánya elérheti a nemzeti össztermék hat százalékát, az államadósság pedig a 120-at. A franciák úgy hirdetnek második csomagot, hogy azt nem nevezik annak, ez azonban az elemzőket nem zavarja. A Fillon-kormány kötvényeket bocsátana ki a polgárok megtakarításainak fejében, s ebből a stratégiai iparágak fejlesztését támogatná, miközben nyilvánvaló, hogy még 2012-ben is ötszázalékos lesz a deficit mértéke - amikor a maastrichti három százalék alatt kellene lennie -, s az adósság 68-ról 88 százalékra megy fel. Ez az uniós szabályok szerint hatvan százalék lehetne a legrosszabb esetben is. A választásokra készülő német kormány, pontosabban annak kereszténydemokrata része most adócsökkentést és állami beruházásokat szorgalmaz - Angela Merkel kancellár szerint "abból a pénzből, amivel nem rendelkezünk". Berlin is a minap jelezte, hogy 2014-ig nem tartja be a deficitre és adósságra vonatkozó előírásokat. A hiány hat százalékra bővül, s az adósság is francia méretű lesz - miközben törvényben rögzítették, hogy a hiány hosszabb távon legfeljebb a GDP 0,35 százaléka lehet. Újabb élénkítésen a nagy tagállamok közül csak a britek nem törik a fejüket, mert a deficit a szigetországban már meghaladja a tíz százalékot.

Jean-Claude Trichet