Árazógépek éjszakája
Dolgos éjszakája volt a nagy áruházláncok sok tízezer alkalmazottjának: a forgalmi adókulcsok mai változása - a korábban egységesen 20 százalék helyébe egy 25 százalékos kulcs lép, de egyes termékek esetében 18 százalékra csökken az áfa - miatt a mára virradó éjjel a polcokon lecserélték több tízezer termék árcéduláját.
A kereskedők a kormány tervének napvilágra kerülése óta hangoztatják, hogy az ágazatot két éve sújtó recesszió után a mostani áfaváltozást nem tudják lenyelni. Vagyis az ötszázalékos adónövekedést ráhárítják a vásárlókra - ám ezt termékenként eltérő mértékben, illetve ütemezéssel hajtják végre. A lanyha forgalom mellett a kereskedők egy része úgy taktikázik, hogy a napi fogyasztási cikkeket jelentő húzótermékeknél - amelyeknek 25 százalékra nő az áfája - megpróbálják változatlanul hagyni az árat, illetve másutt behozni a ráfizetést. Ez azonban nem általános, a Tesco automatikusan követi a július elsejei adóváltozásokat: átmenetileg minden, az áfa-változás által érintett terméküknél növelik, illetve csökkentik az áraikat. Ezt azzal indokolják, hogy több mint százezer terméket kellene differenciáltan átárazni - ezért majd csak később igazítják hozzá az árakat az árpolitikájukhoz.
Az üzleteiben a hipermarketekhez képest jellemzően kevesebb - boltmérettől függően 5-8 ezer - terméket kínáló CBA-nál már differenciálnak az árképzésben, így a termékek átlagosan felénél lesz drágulás - tudtuk meg Fodor Attila szóvivőtől, aki szerint a beszállítók belátásán is múlott, hogy a napi fogyasztású termékek tág körénél tudták tartani az árakat.
Nem igazán mozgatta meg az áfa-változás az áruházi marketingesek fantáziáját: a piaci várakozásokkal ellentétben az élelmiszer-kereskedők közül egyedül az Aldi verte jó előre nagydobra, hogy mely, a kedvezményes áfakörbe tartozó termékeinél csökkenti az árakat. - Az egy-két forintos csökkenésnek ugyanis viszonylag gyenge az üzenetértéke - vélekedett az egyik megkérdezett kereskedő. Szerinte a július elsejétől 18 százalékra átállított áfájú termékek árát csak a szokásos árakciók keretében csökkentik a kereskedők. Már ha csökkentik: az Aldi áraiból az is kiderül, hogy a darabra mért termékeknél - például pékáruknál - a darabonként minimális, egyforintos árengedmény a 2 százalékos áfa-csökkenéshez képest 3-5 százalékos bevételcsökkenést is jelenthet a kereskedőnek, ami - figyelembe véve, hogy a nagy tömegben eladott élelmiszertermékeken jellemzően néhány százalék alatti a kereskedői árrés - éppenséggel tetemes bevételkieséssel járhat.
Az átárazás mellett a pénztárgépek átállítása is költséget jelent a boltoknak. A hazai kereskedőknek legkésőbb augusztus végéig kell az APEH által engedélyezett szakszervizben a kasszáikat átállítani, az új áfatartalomnak megfelelően. A szervizek közlése szerint a kasszák átállítása gépenként nagyjából bruttó nyolc-tízezer forintos költséget jelent, azaz a hazai a forgalomba lévő, körülbelül több mint százezer pénztárgépnek csak a szervizköltsége 1 milliárd forintos tétel. A kereskedelmi cégek azonban másként kalkulálnak, szerintük az átállás okozta többletmunka - a nagy kereskedelmi cégek informatikai részlegei hónapok óta dolgoznak - miatt tízmilliárdos nagyságrendű a teljes költség.
Csak a benzinkutakat rohamozták meg a vevők
Míg a kiskereskedelmi üzleteket nem töltötték meg a vevők, addig az üzemanyagforgalmazók közül a Shellnél az utóbbi napokban 10-20 százalékkal nőtt a forgalom. Gazdaságkutatók szerint az áfa emelése hosszabb távon nem csökkenti a keresletet az üzemanyagok iránt, annál is inkább, mivel a hazai üzemanyagárak még a júliusi emeléssel együtt is európai viszonylatban inkább a középkategóriába tartoznak.
A kereskedők tiltakoznak a törvények ellen
A hazai kistermelő helyett a multinacionális élelmiszergyártó cégek érdekét szolgálják a hétfőn ötpárti egyetértéssel elfogadott, élelmiszer-termékpályát szabályozó törvények - állítja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A törvénycsomag szerint akár kétmilliárdos büntetés is fenyegetheti a beszállítóival szemben tisztességtelenül eljáró kereskedőt. Azonban - érvel az OKSZ - a hazai kistermelők a feldolgozóval állnak kapcsolatban, és nem a kereskedőláncokkal, márpedig a szabályozásból ez az elem kimaradt. Az OKSZ szerint a törvénycsomag több pontja is ütközik az uniós joggal.
