A gazdasági bizottság tagjai egyébként elsősorban arról kérdezték Farkast, hogyan erősítené a PSZÁF fogyasztóvédelmi tevékenységét. Bár túl sok konkrétumot ezzel kapcsolatban nem mondott, annyi azért kiderült, hogy a jelenlegi feltételek mellett is van lehetőség az ügyfelek érdekeinek fokozottabb védelmére, de szükség lehet a jogszabályi környezet felülvizsgálatára is.

Püski András (Fidesz) többek között arról érdeklődött, hogyan lett Kondorosi Ferencből, a Gyurcsány-kormány "Új rend és szabadság" program kormánybiztosából a PSZÁF jogi ügyvezető igazgatója, de előkerült az offshore téma is, igaz, ezzel a bizottság szocialista elnöke, Podolák György hozakodott elő. (Farkasnak - elmondása szerint - nincs és nem is volt offshore cége.) A gazdasági bizottság végül 16 igen szavazattal 10 ellenében támogatta a jelöltet.

Az offshore témával - de immár ellenzéki felvetésre - indult a költségvetési bizottság meghallgatása. Bár a fogyasztóvédelem és a felügyelet átszervezése is felmerült, ennél nagyobb hangsúlyt kaptak az olyan kérdések, mint hogy Farkas milyen kapcsolatban volt korábban Bajnai Gordonnal, vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áll-e a PSZÁF átalakításának ötlete mögött. A fideszes képviselők nem hagytak kétséget afelől, hogy egy kormányváltás után nem számítanak Farkas munkájára. Tállai András szerint a jelöltnek nem kellene hosszú távú elképzeléseket felvázolnia, mivel valószínűleg nem lesz elég ideje, hogy meg is valósítsa azokat. Az ellenzék végül nem is támogatta Farkast. Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke politikai kinevezésnek tartja Farkas jelölését. A bizottság támogatta a jelöltet.

Megvizsgálta tizenegy banknak a lakossági jelzáloghitel-termékekhez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatát a pénzügyi felügyelet (PSZÁF). A pénzintézetek többségénél mindent rendben talált, a CIB Bankot azonban 6,5 millió forintra bírságolta, mivel egy alkalommal nem az általános szerződési feltételekben előre meghatározott okok és feltételek alapján emelte a hiteldíjat - derül ki a felügyelet közleményéből. Az FHB-nál is voltak gondok, ám nem a szerződések módosításával, hanem az ügyfelek tájékoztatásával. A felügyelet ezért az ügyet továbbította a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely a bank gyakorlatát a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak találta, s megbírságolta a hitelintézetet.