A jövő évi adószabályok elfogadása előtt 77 pontban változtatta meg az általa benyújtott csomagot a kormányzat. A koherenciazavarokat, vagyis a jogszabályok közötti ellentmondásokat kiszűrni hivatott változtatási lehetőségek jó része helyesírási hibákat javít, illetve olyan kiegészítéseket tesz, amelyeket a törvénybe időközben beszavazott paragrafusok tesznek szükségessé. Ilyen például az offshore cégek szabályozásával kapcsolatos változtatások sora: miután a szabad demokraták szorgalmazására valamivel enyhébb szabályok kerültek a törvénybe (10 százalék helyett 25 százalékos tulajdonosi aránynál tekintik bizonyítottnak az offshore létet), kicsit pontosítanak a szabályokon.

A kormányzat az utolsó pillanatban hozzányúlt az elvárt vállalkozói jövedelmekre vonatkozó szabályhoz. Eredetileg a vállalkozók számára az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája lett volna irányadó a tekintetben, mekkora jövedelmet kell bevallaniuk ahhoz, hogy az adóhivatal ne kérdezgesse őket, valóban mennyit kerestek. Most azonban csak annyit ír a törvény: a tevékenységnél szokásos piaci jövedelmet kell kivenniük. Hogy ez mennyi, azt részletesebben nem határozzák meg a jogszabályban, ami vitákra adhat majd alapot. A pénzügyi tárca tájékoztatása szerint a konkrét meghatározás alkotmányossági aggályokat vetett fel, így vélhetően majd a tárca ad ki irányelvet arról, milyen típusú vállalkozásnál mekkora lesz az elvárt jövedelem.

További változás, hogy a szakképzésben részt vevők gyakorlatának feltételei mégsem változnak majd július elsejétől. A kormány a tavasszal elfogadott, az idei feltételeket meghatározó törvényben próbált szigorítani, de a cégek nyomására a 2010-es szabályokat tartalmazó törvény utolsó körös módosításában a Fidesz és az MSZP közösen kezdeményezte a szigorítás visszavonását.

Nem ez az egyetlen visszakozása a kormánynak az eredetileg benyújtott csomaghoz képest. A vendéglátók mégiscsak 18 százalékos áfát alkalmazhatnak majd (a távhő és az alapvető élelmiszerek kerültek még ebbe a kedvezményes kategóriába). De megmaradt az őstermelők adókedvezménye is - pedig en-nek eltörlését javasolta a kabinet.

Az alapvető intézkedések azonban megmaradtak. Bevezetik a vagyonadót - a javaslatra többek között az SZDSZ hét képviselője is nemmel szavazott. A lakásként szolgáló első ingatlan 30 milliótól, a második 15 milliós érték felett adóköteles, az adót az első forinttól kell fizetni.

Az áfa alapkulcsa - már a korábban elfogadott jogszabály szerint - július elsejétől 20-ról 25 százalékra emelkedik. Júliustól és januártól is jelentősen emelkedik az üzemanyagok, a dohányáruk és a szeszes italok jövedéki adója. Januártól már a teljes bérre (júliustól "csak" a minimálbér kétszereséig) 27 százalékos járulékot kell fizetni, miközben csökken a személyi jövedelemadó. Júliustól a felső kulcs határa 1,9 millió forintra emelkedik, januártól jön a szuperbruttósítás, csökkennek a kulcsok (17 és 32 százalék lesz a mai 18-36 helyett), és 5 millió forintra emelkedik a sávhatár. Megszűnik néhány kedvezmény is.

A változásokkal legjobban az átlag körül keresők járhatnak (220 ezer forintos bruttónál csökken a legjobban az adóterhelés), miközben a havi félmilliós fizetésnél már nem érezni majd jelentősebb mérséklést. Az alsó kereseti sávban viszont a kedvezmények (és az eddig adómentes juttatások) apasztják a többletet, aminek az értékét egyébként is mindenütt csökkenti a forgalmi adók emelése.

A csomag elfogadását követően a magyar fizetőeszköz erősödni kezdett, mivel a befektetők a kormány iránti bizalom jeleként értékelték a szavazásokat.