- A tanácskozáson az OECD főtitkára, Angel Gurria azt mondta, a válságban elszenvedett súlyos sérülései miatt a világgazdaság nem térhet vissza a krízis előtti állapotba. Mi következik ebből a kijelentésből?

- A résztvevők egyértelműen állást foglaltak a kormányzati együttműködés, a nemzetközi kereskedelem élénkítése mellett, s a kereskedelmi elzárkózás minden formája ellen. A kereskedelem fellendítését egyfajta bizalomépítő folyamatnak gondolják, annak fényében, hogy a válság oka lényegében a pénzügyi bizalom összeomlása. A kereskedelem ösztönzésének több jó eszköze lehet, például a befektetések támogatása, az innováció vagy a kulturális kapcsolatok erősítése.

- A konferencia rávilágított arra az ellentmondásra: miközben a gazdaságokat élénkíteni kell, már most ki kell dolgozni azt a stratégiát, amely az intézkedéseket fokozatosan visszavonja.

- Bizonytalanságot érzékeltem annak megítélésében, hogy valójában milyen válságot is kezelünk. Ennek megfelelően a megoldás is országonként eltérő lesz. Amit általánosságban megfogalmaztak az OECD-tagországok gazdasági-kereskedelmi miniszterei, hogy sem későn, sem korán nem szabad felhagyni az élénkítéssel és megkezdeni a pénzügyi egyensúly helyreállítását, az adóssághegyek lebontását. De nehéz megjelölni konkrétan a helyes időpontot. A magam részéről elmondtam, hogy Magyarország már a válság kitörése előtt a korábban felhalmozódott hiány csökkentésén dolgozott, a 2006-os 9 százalékos GDP-arányos deficitet tavaly 3 százalék közelébe mérsékeltük, de a gazdaság nem volt felkészülve az állam által gerjesztett kereslet ilyen mérvű visszaesésére. Ezt pótlandó újabb exportpiacok bevonására, a meglevők bővítésére van szükség, s az EU mellett a térségben Oroszország is kínál jó lehetőségeket, ezt ki kell használni.

Varga István

- A tanácskozáson elhangzott: fontosabb a létező munkahelyek megóvása, mint újak teremtése, ám ez a megközelítés esetleg éppen azokat az állásokat őrzi meg, amelyeket meg kéne szüntetni, hogy a világgazdaság új növekedési pályára álljon.

- A munkanélküliség bővülésének társadalmi hatásaitól sehol sem tudnak eltekinteni. Egyelőre a sötétben tapogatózunk, hogy melyek is a világgazdaság kitörési pontjai.

- A leggyakrabban emlegetett lehetőség, hogy a fejlett országok átállnak a zöldtechnológiák gyártására, alkalmazására.

- A kisebb károsanyag-kibocsátás követelménye az atomenergiai kapacitás növelését és a megújuló erőforrások nagyobb arányú alkalmazását vonja maga után Magyarországon. S voltaképpen idesorolható a panelprogram és a zöldberuházási kezdeményezés is. De a zöld gazdaságpolitika nem energetikai program csupán. Az oktatás bevonásával az életmód megváltoztatását is népszerűsíteni kellene. Vagyis sokkal több erőfeszítésre van szükség, olyan vízió kialakítására, amely törvényi keretbe ágyazódik, akár európai példákat is figyelembe véve. Magyarország a gyógyszer- és járműgyártást, a logisztikát és az információs technológiát a kiemelten támogatandó ágazatnak tekinti. Ám hogy Magyarország miként kapcsolódhat be a környezettudatos világgazdasági átalakulásba, arról folyik a gondolkodás például az Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Egyesületben, de ezt a munkát - s e konferencia is megerősítette ezt - gyorsítani kellene, és kormányzati szintre emelni.