A hiteles kiadáscsökkentési stratégia kidolgozása, a vonatkozó új költségvetési felelősségi törvény mielőbbi gyakorlati megvalósítása kulcseleme a szerdán publikált uniós és OECD-elemzésnek, illetve előrejelzésnek a magyar gazdasági folyamatokat illetően, bár mindkét anyag a világgazdasági válság hatásainak is tulajdonítja a korábban tervezettnél nagyobb idei deficitet. Az Európai Bizottság 2009-ről 2011-re tolja ki a határidőt a hiány csökkentésére, a stabilitási paktum előírásainak megfelelő GDP-arányos három százalék alá.

A brüsszeli bizottság most értékelte a magyar kormány által május végén frissített konvergenciaprogramot, részeként annak a túlzottdeficit-eljárásnak, amely a 2004-es uniós csatlakozás óta folyik az országgal szemben. Egyben több más tagállam benyújtott programját is áttekintette, s javaslatot tett a krízis nyomán keletkezett, a háromszázalékos plafont átlépő deficitek csökkentésére, s az intézkedések határidejére. A párizsi székhelyű, a fejlett ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig az általa megfigyelt térségről adott ki előrejelzést, árnyalattal kevésbé borúlátóan, mint az utóbbi időszakban, bár éppen Európában nem látja egyelőre a fellendülés jeleit.

Magyarországgal szemben az Európai Unió végrehajtó testülete 2004 júliusában 2008-ra írta elő a hiány három százalék alá csökkentését. Az ajánlást 2005 márciusában és 2006 októberében megismételte, a kormányzat által hozott intézkedések eredménytelenségét észlelve. A pénzügyminiszterek tanácsa 2006 októberében a túlzott hiány megszüntetésének határidejét meghoszszabbította 2009-re.

A bizottság most azt mondja, hogy 2006 közepe óta az ország fontos haladást ért el a költségvetési gondok megszüntetésében. A hiánycélokat rendre jelentősen túlteljesítette, hiszen a deficit a 2006. évi 9-ről 2008-ban 3,4 százalékra süllyedt. A jelenlegi pénzügyi válság azonban igen kedvezőtlenül befolyásolta a magyar gazdaságot. A kormány 2008 októberében új gazdaságpolitikai programot fogadott el, amelyet támogatott a húszmilliárd eurós, főként az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) származó hitelcsomag. Az utóbbi hónapokban, az egymást követően meghozott újabb intézkedések ellenére sem tudja azonban a kormány teljesíteni a hiánycsökkentés határidejét, mert a gazdasági kilátások romlása, a teljesítmény mintegy 6,5 százalékos zsugorodása ezt a törekvést meghiúsítja. A bizottság ezért most azt javasolja a július hetedikén összeülő pénzügyminisztereknek, hogy a túlzott hiány megszüntetésére 2011-ig adjon időt a magyar kormánynak, amelynek azonban ügyelnie kell arra, hogy idén ne romoljon tovább a költségvetési egyenleg, azaz a deficit ne haladja meg az új célt, a 3,9 százalékot - szemben a decemberi konvergenciaprogramban szereplő 2,6 százalékkal. A brüsszeli összesítés szerint erre az évre - a decemberi, februári és áprilisi intézkedéscsomagok összesen a GDP 2,5 százalékára rugó kiigazítást tartalmaznak, ami olyan tetemes, hogy ennél több erőfeszítés már nem is várható, már csak azért sem, mert a gazdaságot súlyos helyzetbe hozná, lefelé tartó spirális pályára helyezné. Jövőre azonban következetesen végre kell hajtani az államháztartási hiány újbóli csökkentésére irányuló konszolidációs intézkedéseket, fokozott hangsúlyt helyezve az átfogó strukturális átalakításokra, reformokra. Idetartoznak részben már tervezett lépések az önkormányzatok finanszírozásának, az állami vállalatok támogatásának kurtítására, a nyugdíjrendszer és a szociális kiadások további átgondolására. A következő évben a hiány nem lehet több 3,8 százaléknál, ám tekintve, hogy a kormány 2011-re 3,6 százalékos gazdasági növekedési iramot prognosztizál, a 2,8 százalékos, a stabilitási paktumba már beférő deficitcél nem igazán ambiciózus a bizottság szerint. A testület 2010-11-re összesen a GDP 0,5 százalékát kitevő strukturális intézkedéscsomagot vár a kormánytól (azaz a 2,5 százalék megfejelését), valamint minden esély megragadását az államháztartás kiigazítására, a közpénzügyek javítására, a megfelelő tartalék beiktatására és az államadósság csökkenő trendjének elindítására. Az adósságnak a GDP-hez mért aránya 2010-re eléri a 82 százalékot, 2011-ben viszont 78 százalékra eshet vissza, s ezt kellene folytatni.

Az OECD lényegében ezzel egybehangzó, bár jóval rövidebb értékelést tett közzé a globális gazdasági kilátásokat taglaló jelentésében. Ebben is megjelenik az aggodalom, hogy minden további megszorítás már súlyosbítaná a recessziót, mindazonáltal középtávon érvényt kell szerezni a költségvetési felelősségről szóló törvénynek. A szervezet szerint csak hiteles közkiadás-csökkentési programmal szerezhető vissza a bizalom. Aggodalomra ad okot, hogy jövőre a választások előtt esetleg lazulhat a költségvetés, ám kedvező, hogy az uniós alapok hatékony szétosztása révén lendületet lehetne adni a gazdaságnak. Az elemzés kitért arra is, hogy miközben az áfa- és jövedékiadóemelések visszafogják a keresletet, addig az ennél kisebb mértékű szja- és társadalombiztosítási könnyítések hozzájárulhatnak a gazdaság növekedési képességének javításához a remélhetően bővülő foglalkoztatás révén.

A brüsszeli bizottság Ausztriát felszólította, hogy az öt százalék felé haladó deficitjét ne 2013-14-ben hozza le a kívánt szintre, hanem már 2012-ben, akárcsak Belgiumot, amelynek szeptemberre újabb jelentést kell készítenie. Lengyelországnak 2012-ig van ideje, hogy három százalék alá szorítsa le a deficitet.

Egyszerre kell ösztönözni a válságba jutott gazdaságokat és visszatérni az ésszerű fiskálispolitika keretei közé - mondta szerdán Párizsban Angel Gurria, az OECD főtitkára, aki szerint továbbra is rossz hír, hogy a szervezethez tartozó 30 ország együttesen négyszázalékos visszaesést él át idén, miközben a világkereskedelem 16 százalékkal zsugorodik, és tovább emelkedik a munkanélküliek száma. Jó hír viszont, hogy a krízis elérhette mélypontját, s számos jel utal arra is, hogy a pénzügyi szektor talán kezd magára találni.

A magyar unikumot mutatja be külföldön a pénzügyminiszter

Júliusban vág bele külföldi kötvénykibocsátást előkészítő roadshow-jába a pénzügyi tárca. A Frankfurtban, Párizsban, Londonban, majd a nyár közepén a tengerentúlon folytatódó bemutató Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint alkalmat ad a magyar válságkezelési módszer bemutatására, amely a nemzetközi válságkezelésben unikumnak számít. Nem előremenekülünk ugyanis, az adósságot növelve, hanem ellenkezőleg, őrizzük az alacsony hiányt, most lépjük meg azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyekre mások majd a válság után kényszerülnek - fogalmazott a pénzügyminiszter az MTI-nek. Szerinte a magyar válságkezelési modell azt sugallhatja a külföldi befektetőknek, hogy Magyarország finanszírozása egyre alacsonyabb kockázat mellett valósulhat meg. Oszkó kijelentette: ha a válságkezelő kormány végrehajtja programját, amelynek egyik legfontosabb eleme a 2010-es adótörvények jövő heti elfogadása, akkor felgyorsulhat a visszatérés a piaci finanszírozáshoz.

OECD-előrejelzés (a GDP változása százalékban)

Forrás: OECD

Varga Mihály és Oszkó Péter a meghallgatás előtt