Kiszárított adóparadicsomok
Az együttműködéstől vonakodó adóparadicsomok "kiszárításáról" Berlinben állapodott meg húsz OECD-tagállam pénzügyminisztere. A Peer Steinbrück német és Eric Woerth francia pénzügyminiszter közös kezdeményezésére megtartott tanácskozáson elhangzott: várhatóan már az idén ősszel megállapodnak arról, hogy milyen szervezeti keretek között vonják megfigyelés alá a renitens adóparadicsomokat.
A vendéglátó német pénzügyminiszter elégedetten nyugtázta, hogy a határozott nemzetközi fellépés többeket eddigi álláspontjuk megváltoztatására kényszerített. Az OECD április elején, a G20 londoni világgazdasági csúcsa mentén hozta nyilvánosságra az adócsalások kiszűrését szolgáló szabály-gyűjteményét. Azóta "hirtelen" negyvennel több mint nyolcvantagúra bővült a kódexhez csatlakozott országok és területek száma.
Woerth szerint mostantól a hangsúly azon lesz, hogy az érintett államok vállalásaikat - így a jogsegélyeken alapuló nemzetközi adatszolgáltatást - a gyakorlatban is megvalósítsák. Ennek elmulasztása vagy késedelmes végrehajtása esetén az OECD tagállamai különböző pénzügyi szankciókhoz folyamodhatnak. Steinbrück arról is beszélt, hogy hadat üzennek minden olyan technikának, így az offshore központok mellett az alapítványoknak és vagyonkezelői társaságoknak is, amelyek lehetővé teszik a jövedelmek eltitkolását.
A német szociáldemokrata politikus korábban nem éppen diplomatikus stílusban bírálta Belgiumot, Liechtensteint, Luxemburgot és Svájcot. Szerinte az OECD áprilisban kibocsátott "szürkelistáján lévő", adókérdésekben nem kifejezetten kooperatív államok bankjai az otthoni adófizetési kötelezettség alóli kibúvásra ösztönző pénzügyi megoldásokkal csábítják külföldi ügyfeleiket. Hans-Rudolf Merz svájci pénzügyminiszter Berlinben most azt mondta: országa ragaszkodik a svájci banktitokhoz, de Bern kész kétoldalú alapokon és államközi jogsegély-megkeresésre adócsalási ügyekben információt szolgáltatni. Hasonlóképpen nyilatkozott Josef Pröll osztrák pénzügyminiszter is, aki szerint Bécs automatikusan ugyan nem, de megalapozott adócsalási gyanú esetén kész a bankügyfelekről információt adni más államok hatóságainak.
Nagy spórolás a szomszédban
Évente több mint százmilliárd euróval rövidítik meg a német államkincstárt azok, akik adóparadicsomokba vagy alacsony adózású országokba menekítik ki vagyonukat. Nem feltétlenül egzotikus karibi szigetekre, hanem előszeretettel a szomszédos Svájcba, Liechtensteinbe vagy Luxemburgba. Peer Steinbrück (SPD) német pénzügyminiszter szemében ezek az államok adóparadicsomok, amelyeknek bankjai (például alapítványok vagy befektetési alapok révén) tálcán kínálják a lehetőséget a pénzek elrejtésére.
A nagykoalíciós Merkel-kormány nemrég fogadta el azt a törvényjavaslatot, amellyel már német felségterületen próbálnák megakadályozni a pénzek kimenekítését. A Steinbrück nevével fémjelzett "haditerv" értelmében az adóparadicsomnak tartott államokkal üzleti kapcsolatot fenntartó magánszemélyeknek és gazdasági társaságoknak a jövőben részletes adatokat kell majd szolgáltatniuk. Aki ezt nem teszi meg, attól megvonhatják az összes adókedvezményt. A szankciók mértéke a hatóságokkal való együttműködés mértékétől függ. A várhatóan még az idén életbe lépő törvény értelmében még szigorúbb elbánásban részesülnek az adóparadicsomokban bankszámlát is fenntartó magánszemélyek és cégek. Az érintetteknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell majd nyilatkozniuk arról, hogy tevékenységük célja nem az adómegkerülés. Ha valaki ezt elutasítja, úgy az adóhatóság vagyonbecslést végezhet, vagy a vállalatot tüzetes vizsgálat alá vonhatja, s ezek eredménye alapján vetheti ki a kamat-, illetve a vagyonadót.
