- Minden kérdésre válaszolok, nehogy azt higgyék, bizonyos témákat kerülni akarok - mondta tegnapi költségvetési bizottsági meghallgatásán több alkalommal is Oszkó Péter pénzügyminiszter. Így is tett - végül az egyórásra tervezett beszélgetés a duplájára sikerült. Kérdésben nem volt hiány, olyan képviselő is akadt, aki nyolc-tíz felvetésig meg sem állt.

Az ellenzéki képviselők azt firtatták, meddig lesz elég az IMF-EU-hitelkeret, folynak-e már a tárgyalások egy újabb szerződésről, illetve jól vagy rosszul járt vele az ország. Oszkó Péter erre azt mondta, eddig Magyarország 14 milliárd eurót hívott le a 20 milliárdból, amiből nyolcmilliárdot használt fel, 6,5 milliárdot az államadósság finanszírozására, 1,7 milliárd forintot pedig a bankok kaptak meg tőke és kölcsön formájában. Szerinte neki nem kell felelősséget vállalnia a tavalyi kijelentésekért, miszerint a hitelkeret csak a biztonság kedvéért kell, és Magyarország tulajdonképpen nem is akarja lehívni, de az igazsághoz az is hozzátartozik, akkor még senki sem látta előre a folyamatokat. Mindenesetre a kormánynak az a célja, hogy a magyar államadósság finanszírozását mielőbb a piacokon oldja meg. Ez eddig a többi között azért sem így történt, mert miközben a nemzetközi intézményektől 2,5-3 százalékos kamattal kapták a pénzt, ha ugyanezt állampapír-kibocsátással próbálta volna megoldani, 10 százalékos kamatteherrel kellett volna számolnia.

Ahhoz, hogy visszatérjen a nemzetközi bizalom, és ismét vegyék a befektetők a magyar papírokat, előbb következetesen jogszabályba kell fektetni és végre kell hajtani a válságkezelő kormány programját - állította Oszkó. Szerinte csak ezzel lehet megalapozni a kötvénykibocsátásokat. Hozzátette: az IMF felajánlotta, ha sikertelen lesz a kormány elképzelése, akkor nyitott az újabb tárgyalásokra. Jelenleg azonban nincsenek ilyen megbeszélések - hangsúlyozta többször is a pénzügyminiszter. Oszkó szerint egyébként Magyarország már sokat tett a bizalom helyreállításáért, hiszen, ellentétben más régióbeli államokkal, az igazat, sőt a várható legrosszabbat kommunikálja. Vannak olyan országok, amelyek sokkal jobb színben tüntetik fel magukat a valós állapotuknál.

Az ellenzék többször is megkérdezte Oszkó Pétert, hogy egyetért-e azzal a tegnapelőtt a parlamentben elfogadott módosító indítvánnyal, amely révén Simor András jegybankelnök kedvezőbb adózási feltételek mellett hozhatja haza külföldről a megtakarításait. Oszkó erre annyit mondott, szerinte az adócsomag most először bánik következetesen és szigorúan a szélesre tárt adóelkerülési lehetőségekkel. A PSZÁF elnökének leváltását firtató kérdésekre pedig úgy reagált, hogy nem a kormány szólította fel, maga mondott le.

- Ne riogassák a lakosságot - szólította fel a pénzügyminiszter az ellenzéki képviselőket, akik mindenáron azt akarták megtudni, milyen megszorító intézkedések várhatók jövőre. Oszkó határozottan kijelentette: a már elfogadottak mellett nem lesznek közvetlenül a piacokat vagy az embereket érintő lépések. Amire számítani kell, az a MÁV átalakítása és az önkormányzati rendszer működésének ésszerűsítése. Hozzátette, a tavaly szeptemberi büdzséhez képest már 1000 milliárd forinttal vágták vissza a kiadásokat, ha a 2010-et érintő intézkedéseket is figyelembe veszi, akkor 1300 milliárd forintnál tartunk. A Reformszövetség három év alatt tartott volna reálisnak 1200 milliárd forint kiadáscsökkentést, amit a kormány egy év alatt tesz meg.

Oszkó szerint a kormányzati munka sikerességét a jövőből nézve az határozza meg, menynyire állította jó pályára a gazdaságot. - A hitelességünk kellően meg lesz ítélve egy semleges környezetben - mondta. A jelen lévő képviselők közbekiabálásaikkal, felszólalásaikkal közölték a pénzügyminiszterrel: az számít, most mit gondolnak és éreznek az emberek.

A fideszes Varga Mihály a meghallgatás után kijelentette: elrontott múlt, bizonytalan jövő jellemzi az IMF-megállapodás mellett az ország mai működését. Szerinte világosan látszik, hogy az ország az IMF-hitel lejártával nem kerül jobb helyzetbe, erősödnek azok a vélemények, hogy az országnak elő kell készítenie egy újabb megállapodást a valutaalappal. Megítélése szerint a pénzügyminiszter kijelentéseit kincstári optimizmus jellemezte. Úgy vélte, szükség lehet a mostani megállapodás lejártával egy újabb, 10-15 milliárd dolláros IMF-hitel előkészítésére.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága 2009. június 23-i ülésén megtárgyalta a magyar készenléti hitel harmadik részlete lehívásának jóváhagyását. Az igazgatóság hozzájárult a mintegy 1,4 milliárd euró folyósításához. Az összeget napokon belül lehívja Magyarország.

Varga Mihály és Oszkó Péter a meghallgatás előtt