Véget ért a világgazdaság szabadesése, a nemzetközi pénzügyi világ összeomlása már nem fenyeget - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. A válság első szakasza lezárult, amit a többi között az is jelez, hogy az eddigi meredek esés után az ipari bizalmi indexek világszerte emelkedést mutatnak. A kilábalás időszakáról senki sem tudja, meddig tart majd, ami azonban biztos: a fejlett országoknak olyan mértékű államadóssággal és államháztartási hiánnyal kell szembenézniük, mint eddig soha a történelmük során - tette hozzá. Vértes András szerint 5-10 évig is eltarthat ennek a kezelése. Ez azzal jár majd, hogy a hitelek nagyon drágák lesznek, a kamatok tartósan megnövekednek, az infláció nem 1-2, hanem 3-5 százalék körül alakul a fejlett államokban. Strukturális reformok, kiigazítások indulnak el világszerte. A Kopint-Tárki prognózisa szerint az általános pesszimizmus valamelyest mérséklődött a világban, ám ettől függetlenül a Magyarország számára meghatározó piacok nem ígérnek sok jót. A német gazdaság például idén hat százalékkal esik vissza, az osztrák 3,7 százalékkal, az Európai Unió régi 15 tagja pedig átlagosan négy százalékkal.

Magyarország némileg speciális helyzetben van, itt ugyanis, szemben a nyugati országokkal, a válság kezelését nem korlátlan állami költekezéssel, gazdaságösztönzéssel oldotta meg a kormány - hiszen nem volt rá módja. Rövid távon ez fájdalmasabb, de középtávon számos előnye lehet - állítja Vértes András. A recesszió miatt az aktuális költségvetésből idén 550 milliárd forint esik ki, a kiadások pedig 200 milliárd forinttal csökkennek. Eközben a tavaly szeptemberi büdzséhez képest már ezermilliárd forint kiadáscsökkentésnél tart a kormány. Az államadósság a tavalyi GDP-arányos 73-ról idén 80 százalékra megy fel. A GKI szerint Magyarország külső finanszírozási igénye az idén biztosan fedezhető az IMF-EU-hitelből, és jó esetben még a következő évre is marad a pénzből.

A magyar gazdaság teljesítményéről publikált adatait mindkét intézet lefelé módosította. A GKI szerint a visszaesés 6,5 százalék lehet, aminél a jelenlegi helyzetet figyelembe véve várhatóan már nem lesz nagyobb a zuhanás. Palócz Éva vezérigazgató a Kopint-Tárki adatait ismertetve elmondta, ők hatszázalékos mínuszra számítanak, ám éppen annyi a valószínűsége az ötszázalékos csökkenésnek, mint a hétszázalékosnak. Abban mindkét intézet kutatói egyetértettek, hogy a második és főképp a harmadik negyedév GDP-adatai roszszabbak lesznek az első negyedévinél. A GKI szerint azonban a negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest már nem fog csökkenni a gazdaság teljesítménye. A várható inflációt is lerontották az intézetek, mindketten 5 százalékra. A GKI várakozásai szerint a jegybank a második fél évtől kezdheti meg a monetáris lazítást, így az alapkamat év végére 8,5 százalékra csökkenhet.

Vértes András szerint az üzleti szféra a kereslethiány és a finanszírozás nehézsége miatt szenved. Arra a kérdésünkre, hogy a kormány milyen eszközöket alkalmazhatna még a vállalati hitelezés beindítására, a kutató úgy válaszolt: Magyarországon a válasz rosszul hangzik. Szerintük állami kézbe kellene venni egyes bankokat, ahogyan azt tették például az USA-ban és Nagy-Britanniában. A magyar kormány kezében egyedül az MFB van, ami nem elég, kereskedelmi bankra lenne szükség. Szerintük Angliában azért volt szükség az államosításra, mert a betétesek nem bíztak a hitelintézetekben, és csak így tudták megakadályozni, hogy tömegesen kivonják a pénzüket, és összeomoljon a rendszer. Magyarországon is csak akkor indul be a hitelezés, ha visszatér a bizalom.

Kutatóintézetek prognózisa 2009-re

Forrás: GKI, Kopint-Tárki

Folyó fizetési mérleg egyenlege

(Mrd euró) -2 -2 -1,7 -1,8

Államháztartás deficitje

(GDP arányában) 3 3,8 -2,9 -3,9