Az EU-ban eddig 600 milliárd eurót költöttek a válság hatásainak enyhítésére, a teljes GDP öt százalékát. A gazdaságösztönzés ezen belül eddig 1,8 százalékot tesz ki, 1,1 százalék idén, a többi jövőre. Ebből 0,8 százalék a kiadásnövelés, a többi bevételcsökkenés. Magyarország esetében a költségvetési hatás nulla, a pénzügyi sérülékenység miatt. A bankok támogatására eddig a GDP 13 százalékát kitevő intézkedéseket hoztak, s további 31 százalékot ajánlottak fel. A garanciák azonban mindaddig nem érintik a közpénzügyek állapotát, amíg nem érvényesítik azokat. A bizottság úgy számítja, hogy a bankszektor rendbetétele a GDP 13 százalékába került, egyes országokban, ahol sokat késlekedtek, ennél jóval többe. Az uniós kockázatelemzés azt mutatja, hogy a válság a GDP 2,75-16,5 százalékát emésztheti fel, attól függően, mi történik a következő években.

A közpénzügyi éves jelentés nem teljesen frissített, Magyarország esetében sem tudta követni az utóbbi hónapok eseményeit. Ám ma a bizottság áttekinti a tavaszi eszmecserékre alapozott új konvergenciaprogramot, amely erre az évre 3,9, jövőre 3,8, 2011-re 2,8 százalékos deficitet irányoz elő, magasabbat a korábbiaknál, a vártnál jóval nagyobb, hat százalékot meghaladó visszaesés miatt. Az előzetes értesülések szerint a bizottság jóváhagyja az új számokat, s továbblép Málta, Litvánia, Románia és Lengyelország túlzott deficitjét illetően. Magyarországgal és Nagy-Britanniával szemben eleve érvényben volt a túlzottdeficit-eljárás, amikor a pénzügyi válság tavaly kirobbant, azóta Franciaország, Görögország, Írország és Spanyolország is csatlakozott hozzájuk. De idén várhatóan csak Svédország, Ciprus, Bulgária, Dánia, Luxemburg és Finnország marad ki a három százalék alatti deficitje miatt.