Lassan elkezdődhet a hazai kamatcsökkentés
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint minden makrogazdasági alapmutató amellett szól, hogy Magyarországon el kellene kezdeni a jegybanki alapkamat csökkentését. A citybeli szakértők 2-2,5 százalékpontos idei mérséklést tartanak indokoltnak. Észrevételeiket annak kapcsán tették, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa hétfői ülésén 9,5 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés ugyanakkor most még megfelelt az általános piaci várakozásnak és az elemzői előrejelzéseknek.
A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege szerint azonban a magyar jegybanknak az év végére két százalékponttal, 7,5 százalékra kellene csökkentenie alapkamatát. Elemzésükben kiemelték: az adómódosítások hatásától megtisztított, éves szintre számolt inflációs ráta a következő tizenkét hónapban a 1,5-2 százalékos sávba süllyed.
A londoni elemzők úgy számolnak, hogy a 9,5 százalékos jegybanki alapkamat 6,2-7,8 százalékos pozitív reálkamatszintet jelent, ami "az egyik legmagasabb reálkamat az egész világon". Ugyanakkor a ház szerint az áfaemelés nyomán a teljes kosárra számolt éves infláció akár 8 százalékig is gyorsulhat az idei második fél évben. Emellett a döntéshozók továbbra is tartanak attól, hogy a kockázatkerülési hajlam esetleges erősödése nyomán az euró forintárfolyama kicsúszhat az MNB által kedvezőnek tartott sávból. A kamatcsökkentés ellen szóló érvek azonban mindezzel együtt is sokkal gyengébbek az enyhítést indokló tényezőknél. A várt inflációs kiugrást szinte mindenki egyszeri hatásnak tartja.
A lapunk által megkérdezett elemzők is egyetértettek abban, hogy a jegybanknak lassan csökkentenie kellene az irányadó rátát. Van, aki már most, hétfőn 0,5 százalékpontos mérséklést is elképzelhetőnek tartott volna. Az év végéig szóló prognózisukban viszont egyikük sem olyan optimista, mint londoni kollégáik. Ádám Zoltán, a Takarékbank és Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője is úgy véli, hogy az alapkamat decemberre 8 százalék körüli szintre süllyedhet. Előbbi hangsúlyozta: helyes, hogy a jegybank óvatosan jár el.
Az MNB kizárólag akkor vághat a kamaton, ha a lépés nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, valamint a forint árfolyamát. Az erőltetett mérséklés nagyon sokba kerülhet, hiszen nagy a devizaadósság és a külföldi befektetőkkel és hitelezőkkel szembeni kitettség.
Kovács Mátyás szerint a megfontoltság azért is indokolt, mert a piacok most jól teljesítenek ugyan, a recesszió mélységét tekintve azonban túlzónak tűnik ez a fellendülés. - Ha rövid távon valamelyest stabilizálódik a helyzet, 0,5 százalékpontos csökkentésre sor kerülhet - tette hozzá.
Illés László, a Quaestor elemzője úgy véli, erre már most hétfőn is lett volna lehetősége a jegybanknak. Szerinte a nyár folyamán ez biztosan be is következik. Kovács Mátyás ehhez annyit tett hozzá: év végéig háromszor 0,5 százalékpontos csökkentésre számítanak.
Az elemzők ugyanakkor hangsúlyozzák: nem biztos, hogy a cégek, vállalatok hitelterhei hasonló mértékben enyhülnek majd. Az elmúlt hónapokban ugyanis a magánszemélyek és a vállalkozások jövedelmi helyzete romlott - világít rá Ádám Zoltán -, s ezt a kockázatot a kereskedelmi bankok figyelembe veszik és árazzák. Az MNB részéről éppen azért szükséges az óvatosság, mert nem biztos, hogy a kamatvágás gazdaságélénkítő hatása egy az egyben jelentkezik, miközben a lépés veszélyeztetheti a forint árfolyamát.
Simor András immár több mint kétéves jegybankelnöki működésével, s különösen a válság kitörése óta tett jegybanki intézkedésekkel kapcsolatban már jobban szóródtak a vélemények. - Könnyű kritizálni, de azt is látni kell, hogy hasonló globális krízisre az elmúlt évtizedekben nem volt példa - mondja a Raiffeisen elemzője, aki ezzel együtt úgy véli: akadtak "hiányosságok" az elmúlt hónapokban, illetve olyan helyzetek, amikor úgy tűnt, a jegybank csak követi az eseményeket. Mint például az októberi időszak, amikor még jelentek meg MNB-közlemények, amelyekben nem tartották súlyosnak a helyzetet. Az 3 százalékpontos októberi alapkamat-növelést azonban indokoltnak tartja az elemző. - Az azt követő csökkentés mértékéről és gyorsaságáról megint csak lehet vitatkozni, talán túl gyors volt a tempó - magyarázta Kovács Mátyás. Ádám Zoltán szerint ugyancsak megalapozott döntés volt az őszi 3 százalékpontos emelés, mert az visszaállította a bizalmat. Illés László viszont úgy vélekedik: részben éppen a rendkívüli kamatemelés és az azt megelőző, kamattartásról szóló kommunikáció volt az, ami miatt a külföldi nagybefektetők bizalma megingott az ország iránt. Véleménye szerint a jegybankelnök - az említett 3 százalékpontos növelést leszámítva - a piacok által elvárt lépéseket teszi, de ő is hozzáfűzi: egy olyan, a külföldi befektetőknek kitett országban, mint Magyarország, nehéz bátornak lenni.
Ádám Zoltán viszont határozottan állítja: az MNB elmúlt időszakban tett lépései indokolhatók, a monetáris politika felelősségteljes volt. Ha azonban tágabban vizsgáljuk a jegybank szerepét - tette hozzá -, azon el lehet gondolkodni, hogy a monetáris politika és a felügyeleti rendszer jól mérte-e fel az utóbbi időben a devizakitettség mértékének kockázatát. - Azt hiszem, ezt a kockázatot alábecsülték - jegyezte meg.
Az utóbbi két évben, amióta Simor András a jegybank elnöke, bizonyos helyzetekben megállta a helyét az MNB - meg tudta védeni a forint árfolyamát. Ugyanakkor a gazdasági élet szereplőinek lényegesen alacsonyabb kamatszint lenne a kedvező - mondta a Népszabadságnak Wimmer István, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára. Bár a válság a monetáris politikát és a kormányzat gazdaságpolitikáját is kényszerpályára terelte, bíznak abban, hogy az év végéig a gazdasági környezet lehetőséget teremt arra, hogy az irányadó rátát csökkenteni lehessen - tette hozzá -, ám ennek mértékét nem kívánta megbecsülni.
