Az, hogy a gyerekvállalásra, a családi állapotra, a dohányzási szokásokra vagy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdéseket nem tehetne fel a munkaadó, köztudomású. Azt azonban kevesen tudják, hogy összességében rendkívül korlátozottan állhat elő személyes kérdésekkel. A legtöbb panasz - ráadásul megalapozott kérelem - ma a munkaügy területéről érkezik az adatvédelmi biztoshoz.

- Cél nélküli adatkezelésnek minősül, ezért jogszerűtlen, és sérti a munkavállaló személyiségi jogait, ha az állásinterjún a munkaadó a családi állapotra, a lakásviszonyokra, a szülők foglalkoztatására, tetoválásra, krónikus betegségre, dohányzásra vonatkozó adatlap, kérdőív kitöltésére kéri a jelentkezőt - szól Jóri András adatvédelmi biztos legfrissebb jelentése. Állásfoglalása szerint a munkavállaló személyes adatainak védelme szempontjából adatkezelésnek tekintendő a személyes életkörülményekre vonatkozó valamennyi kérdés. Ezek jogszerűségét különösen azért szükséges vizsgálni, mert a munkát kereső ember kiszolgáltatott helyzetben van, ezért nincs lehetősége mérlegelni, kinek és milyen célból adja meg személyes adatait - hangsúlyozta a biztos.

A biztos hivatalában már meg sem lepődnek azon, ha azért kér valaki jogorvoslatot, mert megbízhatóságát poligráfos hazugságvizsgálattal akarták megállapítani az állásinterjún, vagy olyan kérdőív kitöltésére kérték, amely a homoszexualitásról alkotott véleményére is rákérdezett.

- A legjobb, ha "információszegény" külsővel pályázunk: nem viselünk feltűnően ékszert, vallási medált, és nem árulunk el semmit magánéletünk részleteiről. A munkaadókra nem jellemző, hogy tisztelnék a személyiségi jogokat. Ha valamit tudni akarnak, nem igazán zavarja őket, hogy jogtalanul kérdezik - summáz tapasztalatai és a beadványok alapján Szabó Endre Győző, a biztosi iroda vizsgálati főosztályának helyettes vezetője. Szerinte ezt igazolja az a tény, hogy a legtöbb panasz a munka világából érkezik hozzájuk.

- Gyakori, hogy hallhatóan titokban jön a névtelen hívás: az emberek tartanak főnökeiktől. Akárcsak az interjún, ahol nem mernek nem válaszolni, hiszen az is rontja az esélyeiket - mondja a vezető, aki szerint a panaszok döntő többsége teljesen jogos. Hiába van a munka törvénykönyvében leírva, hogy a munkavállalótól csak olyan adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és nem sért személyiségi jogokat.

- A poligráfos vizsgálat vagy a pszichológiai teszt alkalmazása, ami egyre gyakoribb, alapvetően sérti a személyes jogokat, és nem elengedhetetlenül szükséges a munkavállaláshoz. Az adatvédelmi törvény alapján a munkavállaló jogosult megtagadni a választ a megfelelő céllal nem rendelkező adatkezelést eredményező kérdésre. Persze, ha meri - teszi hozzá a helyettes vezető. - A pályáztatók olykor egészen extrém kérdésekkel tesztelik a jelentkezőt. Egy fiatal nőt például egy élelmiszereket forgalmazó cég több oldalas kérdőívében szexuális orientációjáról és a másságról alkotott véleményéről is faggatott. De burkolt, "trükkös" kérdésekkel is készülnek az interjúztatók, mint amikor például arra kíváncsiak, az illető miként képzeli magát 4-5 év múlva. Ebben elsőre nincs semmi kivetnivaló, pedig sok olyan információt is kiadhat magáról a pályázó, amelyek "birtoklásához" leendő foglalkoztatójának nincs joga.

Mindenkinek tudnia kellene: csakis olyan személyes dolgokra lehet rákérdezni, amelyek eldönthetik, hogy az illető képes-e betölteni az adott munkakört. Egy árufeltöltő esetében például fontos a testalkat, a kérdőíven szerepelhet testsúlyra vonatkozó kédés, hiszen fizikai munkáról van szó. Ahhoz viszont már semmi köze a munkaadónak, hogy a pályázónak mi a véleménye a melegekről.

-