A napokban a gabonát károsító fuzárium nevű gombabetegség súlyos elváltozásokat okozó toxinjáról jelentek meg híradások. A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Mébih) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) egyetértésben hétfőn tanácskozásra hívta a hatóságok és az élelmiszerlánc képviselőit, hogy valós képet kapjon a gabonaalapú termékek fuzáriumszennyezettségéről, és fórumot biztosítson az erről szóló megbeszélésnek.

Amint Vancsura József, a Gabonaszövetség elnöke a Népszabadságnak beszámolt: a tanácskozáson elhangzott, hogy a Magyarországon kapható gabonaalapú termékek szennyezettsége - noha nem tér el az európai átlagtól, és jobb, mint a világ sok más területén - figyelmet érdemel. A tanácskozás után kiadott Mébih- közleményben az olvasható, hogy a gabonát - különösen csapadékos, szeles időben - gyakran támadja meg fuzáriumfertőzés. Egyes fuzárium-penészgombafajok méreganyagokat, mikotoxinokat termelnek, melyek károsíthatják az emberek, illetve állatok egészségét. A toxin termelődése sok tényezőtől függ, melyek közül az időjárási, éghajlati viszonyok a meghatározóak, ám a helytelen tárolás során is folytatódhat.

Vancsura József hozzátette, a termelők pontosan ismerik a fuzáriumot, és ha szükséges, akkor védekeznek a gombabetegség terjedése ellen. Némi gondot jelent azonban, hogy a zöldszervezetek nyomására az Európai Unióban éppen változik a növényvédelem szabályozása, és olyan vegyületek használatát is megtiltották, amelyek évtizedek óta hatékony védelmet jelentettek a gombabetegségek ellen. Az elmúlt hónapokban a termelők több szakmai fórumon is tiltakoztak az uniós elképzelés ellen, miután több, jelentős kárt okozó betegség ellen is védtelenek lesznek, ha a "zöldtervek" megvalósulnak. Kiderült az is, hogy a gombák által termelt mérgek, toxinok sokkal több kárt okoznak, mint az esetleges szermaradványok.

Hargitai Ferenc, a Növényvédőszer-gyártók és -importőrök Szövetsége Egyesülés elnöke lapunknak elmondta, hogy az Európai Bizottság eredeti elképzelése szakmai szempontból sokat javult, és az engedélyezett szerek között maradtak olyanok, amelyekkel meg lehet védeni a fuzáriumtól a növényeket. Igaz, ehhez technológiát kell váltani. A megelőzés legfontosabb elemei a vetésforgó, helyes talajművelés, tápanyag-gazdálkodás, fertőzéssel szemben toleráns fajták vagy hibridek kiválasztása és a gombaölő szerek helyes használata. A betakarítás során a fertőzött területről származó gabona elkülönítése és az aratás időzítése, technikai kivitelezése is kiemelt jelentőségű. A károsodott magvak és egyéb idegen anyagok betakarítás utáni - tisztítással történő - eltávolítása is csökkentheti a mikotoxinszintet.

A Mébih értékelése szerint a magyar vizsgálatok eredményei alapján az átlagos mikotoxin-terhelés jóval az Egészségügyi Világszervezet által megállapított határérték alatt van. A megbeszélésen a résztvevők azt javasolták, hogy a szaktárca dolgozzon ki programot az elkerülhetetlen "fuzáriumnyomás" mérséklésére.

Három százalék

A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal közösen 2008-ban vizsgálta a kereskedelmi forgalomban levő feldolgozott gabonaipari termékek (lisztek, korpák, gabonapelyhek) fuzárium tartalmát. Ennek során összesen 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-mintában 16 féle fuzáriumtoxin jelenlétét keresték. A fuzárium toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) esetében találtak határértéket meghaladó szennyeződést, a minták 3 százalékában. Hormonhatású mikotoxint a vizsgálatok nem mutattak ki. Nagy mennyiségű DON bevitel, hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki. Állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást. Rákkeltő, vagy hormonszerű hatást DON esetében nem igazoltak.

Búzaszemek egy tárolóban