A Nemzetközi Élelmiszer- és Agrárgazdasági Szövetség (International Food and Agribusiness Management Association - IAMA) hazánkban folyó konferenciájának rangos résztvevői azt bizonygatták, hogy az agrárágazat a világgazdasági válságból az egyik kivezető utat jelentheti. (Az IAMA évente megrendezett világfórumán a nemzeti és a globális élelmiszer-politika alakítói vesznek részt, a budapesti rendezvényen arra keresték a választ, hogy a globális kihívásokra milyen helyi válaszok adhatók.)

Csáki Csaba

Az élelmiszer-gazdaság a globális válság idején felértékelődött, hiszen más, a fogyasztási piacon jelentősnek mondható ágazatok, mint az autó- vagy a mobiltelefon-gyártás ilyenkor sorra csökkentik a termelésüket. Csányi Sándor, az OTP Bank Zrt. vezérigazgatója a világfórum megnyitójakor azt mondta: befektetőként azért választotta a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari vertikumot, mert ahogy évszázadok óta, úgy a jövőben is eredményesen működhet Magyarországon az élelmiszer-termelés.

Csáki Csaba akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője a kelet-közép-európai régió lehetőségeiről szólva kijelentette: az uniós csatlakozást a magyar agrárium sokként élte meg. A legkésőbb csatlakozó 12 ország közül egyedül a lengyel mezőgazdaság volt képes tartósan növekedni. A fogyasztóknak ugyanakkor kedvezett, hogy a megnyílt piac jelentősen bővítette a kínálatot. Az élelmiszer-ágazatnak közben erős importnyomás mellett új közgazdasági környezetben kellett megkapaszkodnia. Sokaknak ez nem sikerült. A professzor szerint a konzervatív földbirtok-politika lassítja a fejlődést és rontja a versenypozíciónkat, hiszen a korlátozott földtulajdonlás miatt a többség kénytelen bérleti díjat is fizetni a termeléshez használt földért. Az uniós csatlakozás meghatározó negatívumaként említette a feldolgozóipar privatizációját és a multinacionális vállalatok megjelenését. Ezek a cégek ugyanis a hatékonyságot növelő fejlett technológiát hoztak, ami együtt járt a munkahelyek számának csökkenésével, regionális átcsoportosításokkal. Így fordulhat elő, hogy ismert, régi magyar márkákat külföldön gyártanak. Az viszont mindenképpen pozitívum, hogy növekedett a termelékenység.

Az állat még nem fekete, de a húsa gyakran azzá válik, mire a boltba kerül

A magyar élelmiszer-ágazat fejlődésének egyik fontos akadályozója az egyes vélemények szerint 30 százalékos részesedést is elérő feketegazdaság. Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint ez főként a gyorsan romló hús- és pékáruk, zöldségek és gyümölcsök terén jellemző. Hozzátette: minden adóemelés a fekete- gazdaság térnyerését okozza, hiszen ezzel az áralku során az adófizetést elkerülők mozgástere bővül. Éder Tamás szerint élelmiszer-biztonsági szempontból feketeállat nincs, és nagyon kevés az illegálisan működő vágóhíd is, tehát az élelmiszer-biztonságért felelős hatóság még tisztán lát, a vágóállat később, a feldolgozás során válik "feketévé". Úgy véli, ha az állat-egészségügyi és az adóhatóság információs hálózatát összekapcsolnák, hamar a csalók nyomára lehet jutni. A hús- és a baromfiágazatban a csalásra az egyik lehetőségnek a bérmunkát említette Fazekas József, az alsózsolcai Sajóhús Kft. ügyvezetője. Úgy véli, a feketegazdaságot erősíti a magas sertésár, az áfaemelés és az, hogy a kereskedők a feldolgozókkal akarják lenyeletni az adónövekedést.

A kertészeti ágazatokban a kereskedők szakmai regisztrációja, a kereskedelmi jogokkal is járó őstermelői tevékenység újraszabályozása teremthet átláthatóbb piacot - mondta Szabó József, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Ezzel ugyanis az áru mozgása pontosan nyomon követhetővé válik. Raskó György agrárközgazdász, a győri Ceres Zrt. elnöke úgy véli, hogy az adóellenőrzés szigorításával ezekben az ágazatokban akár ezermilliárdos nagyságrendű eltitkolt bevétel nyomára jutnának. Tapasztalatai szerint a sütőiparban a visszaélési lehetőség a független pékek és boltok között van. Ugyanis a nagyobb kereskedelmi rendszerek számláit, könyvelését nehéz hamisítani. Szerinte olyan szigorúsággal kellene az adócsalók nyomára jutni, ahogy ezt teszik évtizedek óta Olaszországban. Aki vásárolt már az olasz feketepiacon, tapasztalhatta: a csendőrség megjelenésekor fut az eladó és a vevő is, mert mindkettejüket megbüntethetik.