Az áfaemelés nem mindenhol hoz drágulást
Azon szolgáltatásoknál, ahol a teljesítés folyamatos, de a felek időszakosan számolnak el egymással - ilyenek például a távközlési szolgáltatások, bérleti szerződések - a fő szabály, hogy azon elszámolási időszaknál, amely 2009. július 1-jét megelőzően lezárul, még a 20 százalékos áfát kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a fizetés esedékessége későbbi. A június 30-a utánra áthúzódó elszámolásoknál - például bérleti díj esetén - szintén 20 százalék az áfa, ha a fizetési esedékesség július 1-je előtti dátumra esik. De például az elektromos áram számlájában az áfát 20 és 25 százalék között megosztottan kell felszámolni, ha a kifizetés június 30-át követően esedékes: olyan arányban, ahogy a naptári napok a változás előtti és után időszakra esnek.
Az úgynevezett elsődleges jogügyletek esetében, amikor valamilyen szolgáltatásra vagy termékre előleget fizetett a vevő, a 2009. július 1-jét megelőzően fizetett előlegek 20 százalékos áfakulccsal adóznak, és a magasabb adókulcs csak az ár előleggel csökkentett részét érinti. Ez a hatályos rendelkezés - a lakásvásárlási ügyleteknél még a parlament előtt van az a javaslat, amelyik lehetővé tenné az alacsonyabb áfa fizetését a vételár egészére, ha az adásvételi szerződést még július elseje előtt benyújtják a földhivatalhoz.
A biztosítási díjakba várhatóan nem épülnek be a változás miatti többletköltségek - véli Csurgó Ottó, a Groupama Garancia Biztosító nem-életbiztosítási vezérigazgató-helyettese. A biztosítókat az emelés csak a kárkifizetés esetén érinti - nagyobbak lesznek a számlák -, de a szakember szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben igen kockázatos az áremelés, ezért a biztosítók vélhetően az eredményüket csökkentik, mert tartanak az ügyfelek elvesztésétől.
Az új szabályok következtében jelentősen emelkedik az üzemanyagok ára, ahogy a cigarettáé és az alkoholé is. A kiskereskedelemben újabb összeütközésre adott okot a cégek és a beszállítók között az adóváltozás: miközben a nagy áruházláncok az ötszázalékosnál kisebb drágulással számolnak - több cég nyilatkozata szerint inkább lenyelik az áremelés egy részét -, a termelők arról panaszkodnak, hogy a láncok az áfaemelkedésre hivatkozva próbálják elérni a beszállítóknál az árak csökkentését. Vagyis a láncok nem fogadják el, hogy a beszállítóik öt százalékkal emelik az áraikat. A borászatokhoz hasonló tapasztalatokról számoltak be a zöldség-gyümölcs- és a tejtermelők szervezeteinek vezetői. A jövedéki adó emelése leginkább a pezsgőgyártóknak okoz fejfájást. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács szerint átlagosan 10,7 százalékos lesz a drágulás. Piros László, a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke viszont arról beszélt: a hungarikum esetében az új főzdék által hozott verseny ellensúlyozza majd az áfa emelkedését.
Nem kell társasházzá alakulniuk a vagyonadó miatt az osztatlan közös tulajdonban lakóknak. Azoknak a "társasházaknak", amelyek jogilag nem számítanak annak, nem egyben kell meghatározni az értékét, hanem önálló lakásonként. Így adózási szempontból ezek a lakások ugyanolyannak számítanak, mint a társasháziak. Azoknál az ingatlanoknál pedig, amelyeknek több tulajdonosa van - például a házastársak - a tulajdoni hányaddal arányosan kell az adót megfizetni, de a teljes öszszeg befizetését vállalhatja egyetlen tulajdonos is, amiről nyilatkoznia kell. (MTI)
