Mihamarabb megnevezi a lemondott PSZÁF-elnök utódját Bajnai Gordon - derült ki pénteken délután, az uniós csúcstalálkozót záró magyar sajtótájékoztatón, ahol a magyar kormányfő igen kedvezően nyilatkozott az európai bankfelügyeleti rendszer létrehozásáról, amelyet a Gyurcsány-kormány már tavaly sürgetett. Miközben a magyar felügyeleti rendszer korszerűsítését ígérte Bajnai Gordon, egyben magyar sikerként is elkönyvelte a tegnapi megállapodást, amely azonban azon a javaslaton nyugszik, amelyet a tekintélyes francia bankár, Jacques de Larosiere vezette csoport tett le a bizottság asztalára. Az uniós végrehajtó testület aztán május végén állt elő a maga javaslatával, de Larosiere-hez képest két évvel, 2010-re előrehozva a megvalósítás határidejét.

Az új európai rendszer kétszintű lesz. A rendszerkockázati tanács feladata a pénzügyi stabilitás őrzése és a veszély előrejelzése lesz, vezetőjét az uniós tagországok jegybanki elnökei választják meg, vagyis nem biztos, hogy az Európai Központi Bank elnöke áll majd a rendszer csúcsán. E szint alatt három felügyeleti hatóság alakul, a banki, a biztosítói és az értékpapír-piaci folyamatok megfigyelésére. A bizottság kötelező erejű döntési hatáskörrel látta volna el őket, ám főként a britek, de magyarok, szlovének és németek is fenntartásaikat hangoztatták: ne hozhasson valamely európai felügyeleti hatóság olyan határozatot, amelynek költségvetési következménye lehet egyes tagországokban. Magyarul: ha egy európai bankot, melynek számos leánya tevékenykedik a különböző tagországokban, pénzügyi támogatásban kell részesíteni, azt ilyen szinten ne lehessen kötelezően előírni. De a nemzeti felügyeletek vitáiban kimondhatná az utolsó szót a semleges felügyelet, s magyar szempontból ezt kedvezően értékelték, mondván, nem fordulhat elő, hogy egy kis ország hatósága egy nagy ország szervezetével küzd az igazáért.

A nyolcvan százalékban külföldi kézben lévő magyar bankrendszer számára ez jó megoldás - mondta Bajnai Gordon, aki ismét jelezte: nyáron nemzetközi pénzügyi szervezetek bevonásával megkezdődik a magyar felügyelet korszerűsítése. Jobban fel kell vértezni a hatóságot a polgárok védelmére és a veszély előrejelzésére. Bajnai sürgette a devizahitelesek megsegítésére hozott intézkedések brüsszeli jóváhagyását.

Az uniós csúcstalálkozón a résztvevők kifejtették: további költségvetési gazdaságösztönzésre már nincs szükség, viszsza kell térni a stabilitási paktum keretei közé. Ehhez Bajnai hozzátette: a magyar költségvetési kiigazítás, a négy százalék alatti GDP-arányos hiány kezdi visszaszerezni a bizalmat a gazdaságnak, ennek révén Magyarország gyorsabban lábalhat ki a válságból. A csúcson az is felmerült (de döntés nem született), hogy az európai szociális alap felhasználásának könnyítése nyomán a regionális alapok esetében is átmenetileg - a hétéves uniós költségvetési időszak kereteinek megváltoztatása nélkül - csökkenteni lehetne a 15 százalékos társfinanszírozást, a költségvetési terhek enyhítésére.

A brüsszeli csúcs idején tejtermelők tüntettek a kvóták és az alacsony árak ellen az Európai Bizottság épülete előtt