Innováció állami pénz nélkül?
Sanyarú idők járnak a hazai kutatás-fejlesztésre és az innovációra. Alig egy év után felszámolták a területért felelős tárca nélküli posztot - most a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz tartozik a felügyelet, bár ennek sok jelét nem látni. Állítólag a területért most közvetlenül a miniszter a felelős, de sokak szerint gyakorlatilag a kabinetfőnök Balla Gergely koordinál, aki korábban a - sokak kritikáját kiváltó, majd leváltott - Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt vezető Boda Miklós titkárságát vezette, majd a tárca nélküli miniszteri posztot viselő Molnár Károlynál látott el hasonló feladatot.
Balla megfogalmazásában "a munkában segíti a minisztert". Akárhogy is, a K+F terület képviselete eléggé hiányosnak tűnik, hiszen a korábban a miniszterelnök vezetésével (igaz, gyakorlatilag nem működő) Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, majd annak tanácsadó testülete is megszűnt. Most pedig egy olyan törvényjavaslat látott napvilágot, amelynek alapján az állam nem fizetné be a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapba a cégek által átutalt milliárdokkal azonos összeget.
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) szerint 2003-ban, amikor felvetődött a kutatási és technológiai innovációs alap létrehozásának gondolata, a kormányzattal folytatott tárgyalások során az a megegyezés alakult ki, hogy az alapba fizetett összeget három lényeges kritérium különbözteti meg az egyéb adóktól: alapszerűen kezelik, csak az innováció céljaira használható fel, és a költségvetésből kiegészítik a vállalatok befizetéseivel megegyező összeggel. Szabó Gábor akadémikus, a MISZ elnöke szerint a vállalati szektor a megállapodást elfogadta, a cégek befizetései gyakorlatilag minden évben meghaladták az előzetesen tervezett szintet.
A MISZ megdöbbenéssel értesült a parlament előtt fekvő törvényjavaslatról, amely az állami befizetés mértékéről szóló paragrafust hatályon kívül helyezné. Az állami hozzájárulás elmaradása amellett, hogy megsért egy korábbi megállapodást, alapjaiban rendítheti meg az amúgy is megerősítésre szoruló magyar innovációs rendszert. Az innováció sokéves folyamat, amelyben - a megszakadó projektek miatt - egyetlen kieső év is veszélyeztetheti az előző évek befektetéseit. Szabó Gábor szerint az alap léte meghatározó a hazai kutatás-fejlesztés szempontjából. Ez ugyanis a magyar kutatók egyik legfontosabb pályázati forrása.
Az ilyen rövidlátó, nemzetközi összehasonlításban is példátlan intézkedés gazdasági válság idején különösen elfogadhatatlan, hiszen azt senki sem vitatja, hogy a recesszióból való kilábalás egyik legfontosabb eszköze az innováció - mondják a szakértők. A Magyar Innovációs Szövetség külön tiltakozik amiatt, hogy a javaslatot a témához egyáltalán nem kapcsolódó jogszabályba rejtve, szakmai egyeztetés nélkül viszik az Országgyűlés elé.
Nyíri Lajos innovációs szakértő, az innováció korábbi fellegvára, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egykori elnöke szerint az innovációs pénzeket nem szinten tartani, hanem növelni kell. A magyarországi folyamatok ezzel gyökeresen ellentétesek. Megszűnt a kutatási miniszteri poszt, ennek következményeként kormányzati szinten nincs a területnek koordinációs intézménye és megfelelő felkészültségű képviselője. Nyíri Lajos szerint félő, hogy a cégek befizetéseiből összeálló alapot a kormányzat saját szempontjai szerint osztja majd el. Globális folyamatokkal megyünk szembe néhány tízmilliárd forint megspórolása miatt. A szakértő azonban valójában nem lepődik meg a helyzeten: a kutatás-fejlesztés hagyományosan vesztesen kerül ki a lobbiharcokból.
Az innovációs alap cégektől származó bevétele 2007-ben 28 milliárd forint volt, ehhez jött 20 milliárd forint állami befizetés. A rákövetkező évben a társaságok 25 milliárdot utaltak át, az állam pedig 23 milliárdot - tájékoztatta lapunkat Szabó Gábor. Ehhez a pénzhez további 200 milliárd társul más minisztériumoktól, illetve a privát szférában. Összességében idén 250-270 milliárd forint szolgálja a kutatás-fejlesztést, illetve az innovációt. Ez a hazai GDP nem egészen egy százaléka. Az uniós átlag két százalékhoz közelít.
Az innováció lehetőségeit javítják azok a törvénymódosító javaslatok, amelyekről jelenleg tárgyal a parlament. Az egyik a gyógyszergyártó cégeknek adna tág teret K+F költségeik elszámolhatóságára, a másik pedig az iparűzésiadó-alapnál kedvezne az ilyen tevékenységet végző társaságoknak.
