Furcsaságok a béradatokban
A reálkeresetek 3,1 százalékos infláció mellett 2,2 százalékkal csökkentek január és április között a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. A bruttó átlagkereset az első négy hónapban 1,1 százalékkal, a nettó 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A havi bruttó átlagkereset - prémiumok nélkül - a versenyszférában 5,6, a költségvetési intézmények dolgozóinak körében 2,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
Márciushoz képest a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók száma 0,6 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbi statisztikával összevetve azonban 0,4 százalékkal csökkent: 716 ezren dolgoztak ebben a szektorban, míg a versenyszférában 1 millió 864 ezren. A foglalkoztatottak száma összességében 3,8 százalékkal csökkent egy év alatt, s a január-áprilisban 2 millió 667 ezer volt.
- A cégek folytatták az elbocsátásokat az előző hónaphoz képest, az állami szférában alkalmazottak száma azonban valamelyest emelkedett, amire 2002 óta nem volt példa - hívja fel a figyelmet Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Ez jórészt a közfoglalkoztatást ösztönző Út a munkába programnak köszönhető. A cégeknél tapasztalt 7,5 százalékos létszámcsökkenés azonban azt bizonyítja: a vállalkozásoknak nem sikerült mérsékelniük a válság negatív hatásait. - A statisztika arról is árulkodik, hogy a nehézségekre reagálva a munkaadók először a fizikai foglalkozásúakat bocsátják el, a magasabban képzett, szellemi foglalkozású kollégákat pedig igyekeznek a bérek nagyobb mértékű emelésével is megtartani. Az állami szférában annak ellenére emelkedett 2,1 százalékkal a prémiumok nélkül mért havi bruttó átlagkereset tavalyhoz képest, hogy idén befagyasztották a béreket.
Idén az első négy hónapban a versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett, a költségvetési szférában - döntően a 13. havi juttatás kifizetésének változása miatt - 8,6 százalékkal csökkent a reálkereset az előző évihez mérten.
Jelentősen, 12,9 százalékkal múlták felül az előző évi adatokat a havi bruttó átlagkeresetek az energiaágazatban (a gyógyszeriparban pedig 5,1 százalékkal). Ezeket az ágazatokat kevésbé érinti a krízis - mutat rá az elemző. Az építőiparban a 6,1 százalékos emelkedést a fehéredés okozhatja, az élelmiszer- és textiliparban azonban alig nőtt az egyébként is alacsony átlagkereset. A tavaly februári, kiemelkedően magas jutalmak kifizetése miatt mintegy négy százalékkal maradt el a bázistól a pénzügyi, biztosítási ágazatban dolgozók járandósága.
- Meglepő, hogy miközben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tavaly, amikor még nem látszott, milyen mély gödörbe esünk, az a megállapodás született, hogy a bruttóbér-emelkedés idén a vállalkozói szektorban 3-5 százalék lesz, az adatok szerint az első négy hónapban prémiumok nélkül 5,6 százalékkal emelkedett az alapbér. Ez nem túl életszerű. Minden bizonnyal a 2008-as béremelések átgyűrűző hatásáról van szó - véli Petschnig Mária Zita.
Január-áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196900 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 195200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204300 forintot ért el.
