Az amerikai pénzügyi rendszert érintő több, jelentős kezdeményezés után ezúttal a felügyelet "generáljavításába" fogott Barack Obama kormánya. A máris bírálatokat kiváltott, 85 oldalon részletezett intézkedéscsomagot a Fehér Ház reményei szerint még az idén elfogadja a kongresszus.

A terv lényege az, hogy a felügyeleti jogkörök bővítésével, illetve átalakításával minimalizálják a pénzügyi stabilitást jelentő kockázatokat, és megelőzzék egy, a tavalyihoz hasonló pénzpiaci válság kirobbanását. A pénzintézeteket és a tőkepiacokat most is szabályozó intézmény mellett létrejön egy szuperfelügyelet, a pénzügyi szolgáltatások felügyeleti tanácsa, a pénzügyminiszter elnökletével. A tartalékbank, a Fed a bankszektoron túlmenően is jogköröket kap az olyan cégek esetében, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi stabilitást. Ugyanakkor sürgősségi hitelt a tárca engedélyével adhat majd a Fed; közösen próbálnak középutat találni a tavaly nyár végi két szélsőséges félmegoldás, az AIG óriásbiztosító államosítása, illetve a Lehman Brothers bankház csődvédelembe engedése között.

Szigorúbb előírásoknak kell majd megfelelniük azoknak a bankoknak, amelyek mérete, tőkekihelyezési volumene és a pénzügyi szektorban való öszszekötöttsége különös kockázatokat hordoz magában. Esetükben emelik a tőketartalékra, likviditásra, kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket. A krach egyik okaként a terv azt jelöli meg, hogy nem követeltek meg a pénzintézetektől vészforgatókönyvet arra az esetre, ha hirtelen elapadnak likvid forrásaik. A most is létező betétbiztosító, az FDIC könnyebben vonhat majd saját kezelésébe, illetve darabolhat fel bajba jutott bankokat.

Pénzügyi fogyasztóvédelmi ügynökséget hoznak létre; a CFPA nyomozati jogköröket is kap. Obama ennek hasznosságát úgy fogalmazta meg: arra vannak jogorvoslati szabályok, ha valakinek a kezében felrobban a kenyérpirító, ám a pénzügyi termékekre nincsenek. Az egyszerű pénzügyi termékeknél megkövetelik az egyes ajánlatok könnyű, laikus számára is követhető összevethetőségét. Gátakat emelnek a befektetési alapokkal szembeni spekulatív támadások kivédésére, és újra nekirugaszkodnak a származékos piacok szabályozásának. A jelzáloghitel törlesztésében a kibocsátónak is legalább öt százalék erejéig érdekeltnek kell lennie; azaz nem fedezheti azt teljes egészében biztosítással, CDS-szerződéssel, mint eddig. A fedezeti alapok tanácsadóit a tőzsdefelügyelet, a SEC nyilvántartásba veszi, és az alapok könyveibe is nagyobb betekintést kapnak az auditorok.

Washington külföldi partnereitől is hasonló lépéseket kér, s ebben az EU partnere lesz. Az Európai Bizottság a de Larosiere-jelentés alapján nemrég állt elő az új javaslattal: az ötletadóhoz képest két évvel gyorsabban megvalósuló, már jövőre érvénybe lépő új felügyeleti rendszerrel. A felépítése hasonló az amerikaihoz. Létrehoznák a rendszerkockázati tanácsot, amelynek élén az Európai központi Bank (EKB) elnöke állna, s e szint alatt banki, biztosítói és értékpapír-piaci felügyeleti testületek jönnének létre a nemzeti felügyeletekre alapozva. A cél a jobb információáramlás és a veszély előrejelzése. A britek nem értenek egyet az EKB elnökének kiemelt szerepével, mert még nem vezették be az eurót.

Bajnai Gordon kormányfő támogatja az európai felügyeleti rendszer kialakítását. A kormány új koncepciót dolgoz ki a magyar felügyelet korszerűsítésére, különös tekintettel a kisbefektetők védelmére és az előrejelzésre. Erről konzultál a Nemzetközi Valutaalappal is.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke támogatásáról biztosította az európai rendszert, de "a bankárok ne mondják meg, hogyan kell ellenőrizni azt, amit elrontottak". A magyar kormánynak szóló üzenete az, hogy ne küldjön ejtőernyősöket a felügyelet élére, s ne gondolkozzon annak az MNB alá sorolásában.