Könyvvizsgálót kell fogadni az ötmillió forintot elérő pénzforgalmú, illetve az ötvenlakásos vagy ennél nagyobb társasházaknak gazdálkodásuk ellenőrzésére - indítványozza a társasházi törvény módosításáról szóló javaslat, amelynek általános vitáját kedden kezdte meg az Országgyűlés. Az utóbbi évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az épületek gazdálkodásának ellenőrzése gyakorta meghaladta a számviteli képzettséggel többnyire nem rendelkező, laikus lakástulajdonosokból verbuválódott társasházi számvizsgáló bizottságok képességeit.

A közös képviselők így valódi kontroll nélkül dönthettek a lakóközösségek pénzéről. Nem mindig jól. Ez gyakran vezetett a közösségek eladósodásához, hosszú jogvitákhoz. A tulajdonosok biztonságát könyvvizsgálók alkalmazásával biztosítaná az új jogszabály. Ez kétségtelenül pluszkiadásokkal jár - ismeri el Lakos Imre, SZDSZ-es képviselő, a törvénymódosítás egyik indítványozója, de úgy véli, hogy az anyagi terheket a piaci verseny jelentősen csökkenti.

A lakóközösségek kiszolgáltatottságának csökkentését célozza a törvényességi felügyelet megteremtése, amelyet az ügyészségekre bíznának, valamint az alapító okirat módosításának szigorítása és az úgynevezett tűrési kötelezettség bérlőkre való kiterjesztése. A társasházi lakások jó részét ma már nem a tulajdonos lakja, a bérlőkre pedig eddig nem vonatkoztak a törvényi kötelmek.

Levesznek a vállukról

Így a lakók képtelenek voltak betartatni a házirendet, vészhelyzet vagy rendkívüli káresemény - például beázás - esetén a tulajdonos elérhetetlensége miatt a lakásba sem juthattak be. Az új jogszabály egyértelműsíti a tulajdonosi hozzájárulás elhagyásának lehetséges eseteit, a házirend pedig mindenki számára kötelező lesz. A bérlő magatartásáért ezentúl a tulajdonos is felel. A javaslat egyúttal felhatalmazza a lakóközösséget arra, hogy a közösköltség-hátralék megfizetésére vonatkozó felszólítás átvételének megtagadása esetén is megkezdhesse a behajtást.

A tulajdonosok védelmét szolgálja a közös képviselők jogköreinek megnyirbálása. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról - például az épület közös tulajdonban lévő részeinek átalakításáról, bővítéséről - ezentúl csak a közösség egybehangzó nyilatkozata értelmében dönthetnek.

A jogszabályalkotók ezzel védenék ki, hogy a kisebbségben maradt tulajdonosokkal akaratuk ellenére fizettessenek meg munkálatokat, illetve jelzálogot terheljenek ingatlanukra. Ennél is fontosabb változás, hogy a közös képviselők nem lesznek jogosultak a közösség nevében nyilatkozni építéshatósági ügyekben. Így nem fordulhat elő, hogy a tulajdonostársak csak az építési engedélyek kiadása, illetve a munkálatok megkezdése után értesülnek a szomszédos telek beépítéséről, illetve a meglévő épület bővítéséről.

Az ország lakásállományának csaknem felét kitevő társasházak életét alapjaiban meghatározó jogszabály módosításáról várhatóan még a nyári szünet előtt döntenek a honatyák.