Az új és a megszűnő vállalkozások száma, a 25-64 éves népességből oktatásban, képzésben részt vevők aránya, a százezer lakosra jutó autópályák hossza, a távfűtéssel és a meleg vízzel ellátott, illetve a számítógéppel rendelkező háztartások száma, az egyszülős családok aránya, oktatási kiadások a GDP százalékában, óvodások aránya a 3-5 évesek között, az egy tanárra jutó diákok száma, a munkanélküliségi ráta, a részmunkaidőben dolgozók aránya, a férfi és női keresetek közötti különbség, az inaktivitási arány.

Majd sorban a többi: a szegény gyerekek aránya, a hús és hal rendszeres fogyasztásáról lemondani kényszerülők aránya, az egy főre jutó lakásterület, az átlagos élettartam, a rendszeresen dohányzók aránya, a százezer lakosra jutó kulturális intézmények száma, a nyugdíjban részesülők aránya, az élőfa-készlet mennyisége - néhány mutató a 206-ból, aminek alapján meghatároznák Magyarországon a társadalmi haladás mutatószámrendszerét. A listát nemrég készítette el a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Tudományos Akadémiával és kutatóintézetekkel együttműködve.

A készítők abból indultak ki, hogy túl nagy hangsúly helyeződik a GDP-re mint a nemzeti fejlődés mérőszámára. Világszerte ez az adat vált a gazdasági teljesítmény mutatójává, egy főre jutó értékét gyakran használják a jólét általános mérőszámaként. Csakhogy a GDP-vel mért gazdasági teljesítmény a társadalmi haladás számos fontos elemét nem veszi számításba. - Hiába magas egy ország GDP-je, ha például nagyok a társadalmi különbségek, ha romlik a környezet állapota - magyarázza Németh Eszter, a KSH főosztályvezetője. Ezért szükség van a GDP-n túlmutató, a fejlődést mérő rendszerre. A társadalmi haladás mutatószámrendszere persze nem hagyja figyelmen kívül a GDP-t, csak kiegészíti további mutatókkal a gazdaság, a társadalom és a környezet területéről.

Az új rendszer kidolgozása nem magyar ötlet és nem csak nálunk valósul meg. A KSH-projekt része az OECD által 2007-ben életre hívott közös programnak, amelyet 130 ország részvételével indítottak. Nemzetközi szervezetek - a Világbank, az UNICEF, az ENSZ és az Európai Unió több intézménye is - részt vállaltak a munkából. - Vannak olyan országok, például Ausztrália vagy Írország, ahol már évekkel ezelőtt kidolgozták mutatószámrendszerüket - mondja a főosztályvezető. Hozzáteszi: Ausztráliában a bozóttüzek alakulása is bekerült a mutatók közé, mert az ő életminőségüket ez komolyan befolyásolja. Az országok ugyanis sajátosságaiknak megfelelően alakítják rendszerüket.

- Magyarországon különösen fontos a beruházások, az inaktívak számának alakulása vagy az egészségi állapot kérdése - tette hozzá. Németh Eszter hangsúlyozta: a rendszer lényege, hogy minden országban konszenzuson alapul, vagyis a szakemberek, a szakmai szervezetek és a széles közvélemény egyetért a választott mutatók fontosságával. Éppen ezért a KSH által közzétett mutatók listája egyelőre csak kiindulási alap, még várják az észrevételeket, javaslatokat. És ha elkészül, az sem jelenti azt, hogy végleges. - Lesznek mutatók, melyek idővel érvényességüket vesztik, és lesznek, amelyek fontosabbakká válnak - állítja.

Ezzel párhuzamosan az OECD összegyűjti és publikálja az egyes partnerszervezetek, országok kutatásainak eredményeit. - Elsősorban az a cél, hogy az országok lássák a saját fejlődésüket egy összetettebb mutató segítségével, mint eddig - mondja Németh Eszter. Szerinte az egyes országok összehasonlítására csak egy későbbi szakaszban lehet mód. Így egyelőre nem megjósolható, hogy az új mutató mennyiben alakítja át (ha átalakítja egyáltalán) az egyes országok fejlettségi sorrendjét.