Engedtek a szocialisták a vagyonadós terveikből - olvasható ki a gazdasági bizottság által benyújtott, valójában az MSZP-s elképzeléseket tükröző módosításokból. Az SZDSZ számos pontját újraírta volna a javaslatnak, most úgy tűnik, a számukra is elfogadható változatról szavazhat majd a parlament. Ebben az esetben a vagyonadót a több ingatlannal rendelkező tulajdonosnak minden ingatlan (lakás és üdülő) után fizetnie kellene.

Ennél azért picit bonyolultabb a rendszer. Alapesetben nem kell megfizetni az adót azon lakóingatlan után, amelynek forgalmi értéke nem éri el a 30 millió forintot, de további feltétel, hogy a tulajdonos lakcíme ide legyen bejelentve, és életvitelszerűen éljen a házban, lakásban. Akinek több tulajdona is van, adómentességet élvezhet még egy ingatlanja után - ha annak forgalmi értéke a 15 milliót nem éri el. Minden más esetben viszont adót kell fizetni, amelynek mértéke 30 millió forint alatt 0,25 százalék, 30 és 50 millió között 0,35 százalék, afölött pedig 0,50 százalék.

Akinek tehát van egy 31 milliós lakása, 78 500 forint adót fizet. Amennyiben van mellette még egy 16 milliós üdülője is, akkor az után további 40 000 forintot kell az APEH számlájára utalni. Minden további lakóingatlan teljes értéke adókötelezettség alá esik. Az eredeti ingatlanadó 40-50 milliárd forint bevételt hozott volna - az új változat ennél bizonyosan többet hoz az államnak. A tervekkel az SZDSZ is elégedett, a jelek szerint nem is ragaszkodnak a többi javaslatukhoz (szja leírhatósága, vagyonadó helyi adó legyen).

Ehhez kapcsolódik egy másik módosító, miszerint a szakszervezeti üdülők nem kerülnek a vagyonadó hatálya alá. Az MSZP azt is javasolja, hogy a szociális vagy jövedelmi okokból adófelfüggesztésben részesülő adóalanynak ne kelljen kamatot fizetnie az adófizetés tényleges elkezdésekor.

Más adótörvényt is érintenek a szocialista javaslatok. A cafeteria körben megszűnik a 400 ezer forintos korlát, viszont az egyes juttatásokra egyedi értékhatárokat állapítanak meg, ami alatt a kedvezményes, 25 százalékos adót kell megfizetni. A melegétkezési utalványnál 18 000 forint ez a határ, az üdülési csekknél, üdültetésnél a minimálbér, az iskolakezdési támogatásnál a minimálbér 30 százaléka, az önkéntes pénztári és egyéb pénztári munkáltatói hozzájárulásnál a minimálbér 50, illetve 30 százaléka, az iskolai rendszerű képzésnél a minimálbér két és félszerese. Ezekről egyébként az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésein tárgyalt a kormány.

Továbbra is adómentes maradna a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosított számítógép- és internethasználat.

A javaslatban pontosítják továbbá, hogy a lakásértékesítésekre abban az esetben még nem vonatkozik a júliustól 25 százalékra emelt áfa, amennyiben a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló okiratot (adásvételi szerződést) 2009. július elseje előtt benyújtják a földhivatalhoz. Jó hír a vendéglátóiparnak, hogy a kereskedelmi szálláshelyek is bekerülnek a kedvezményes, 18 százalékos áfakörbe.

A cégek adózását érinti kedvezően az a javaslat, amely szerint az iparűzési adó alapját csökkenteni lehetne a K+F közvetlen költségével. Világosabbá válhat az új járulékalap-szabályozás is. Az eredeti adócsomag tartalmazza a tevékenység valós piaci értékének megfelelő járulékalapot, ami az ágazatra jellemző, átlagos keresetnek felel meg. A módosítók alapján az egyéni vállalkozónak, valamint a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagnak csak azt a tevékenységét érinti ez a rendelkezés, melynél a legmagasabb a keresete. A járulékalapok megállapításakor a megyénkénti eltéréseket is figyelembe vennék - ezt sok szakértő hiányolta, mondván, hogy az országos értékek nem kellően cizelláltak.

Több mint 550 milliárd forint helyi adó folyt be tavaly a települési önkormányzatokhoz, ebből 70,2 milliárd köthető az ingatlanokra kivetett adókhoz. A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint egy évvel korábban 61,4 milliárd forintot fizettek az önkormányzatoknak az ingatlantulajdonosok, azaz egy év alatt bő 14 százalékkal nőtt az adókötelezettségük. Az önkormányzati rendszer kiépülése idején, 1991-ben még mindössze 215 millió forint folyt be ezeken a jogcímeken a helyhatóságokhoz. A tavalyi bevétel meghaladja a vagyonadó eredeti verziójától várt összeget - a javaslat alapján egyébként megmaradnak az eddigi ingatlanadók is a rendszerben. A települések bevételeinek meghatározó részét, 84 százalékát változatlanul az iparűzési adó teszi ki.

Helyi adóbevételek
(millió forint)

Forrás: PM

Kommunális adó

Idegenforgalmi adó

Kamatot fizethet az állam, ha késlekedik az ipával

Úgy tudjuk, további szocialista módosítók is jöhetnek még. Így például még egyeztetések folynak arról, hogy az iparűzési adót központilag szedje be az APEH a jövőben, vagy maradjon a településeknél a beszedés joga. Elképzelhető, hogy kompromisszumos megoldásként központi lesz az ipa beszedése, viszont az önkormányzatok pár nap alatt hozzájutnának a bevételhez, nem 30-35 nap alatt, ahogy a tervekben szerepel. Az állam kamatot is fizetne, ha nem utal időben.

A tehetősebb ingatlantulajdonosoknak 30 millió forint alatt is fizetniük kellene