Álláshirdetések diszkriminációtesztje
Üzletközpontba, édességárusításra keresünk rátermett, 25-35 év közötti hölgyet - olvasható egy internetes oldalon. Édességet árulni valószínűleg egy 40 éves férfi is éppúgy tudna, mint a megjelölt 25-35 éves nő, ezért a hirdetés több szempontból is diszkriminatívnak minősíthető. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával több ezer álláshirdetést néztek át hasonló megkötések után kutatva. És ez csak a kutatás kezdete.
- Ez egy többlépcsős diszkriminációtesztelés - mondja Simonovits Bori, a kutatás egyik szakértője. Januártól júniusig folyamatosan monitorozzák - néhány meghatározott munkakörben - a megjelent álláshirdetéseket Budapesten és Nyíregyházán. - Több ezer hirdetést néztünk át nemcsak a diszkriminatív, hanem az úgynevezett fair tartalmak után is kutatva - mondja. (Fair tartalom, ha egy hirdetésbe például beleírják, hogy nyugdíjasok vagy mozgáskorlátozottak is jelentkezhetnek.)
A vizsgált munkaköröket úgy választották ki, hogy azokhoz ne kelljen speciális, ritka szaktudás vagy nagy fizikai erő: a többi között az eladókat, a pénztárosokat, az asszisztenseket, a pultosokat, a raktárosokat, az ügyintézőket kereső hirdetéseket figyelték. Simonovits Bori szerint józan ésszel el lehet dönteni, hogy egy feltétel mikor jogos, és mikor tekinthető diszkriminatívnak. - Teljesen védhető, ha egy fehérneműboltba női eladót szeretnének felvenni. Az viszont már kevésbé, ha egy cipő- vagy egy élelmiszerbolt köti ki ugyanezt - magyarázza. Épp ezért az előbbi esetet nem is tekintették diszkriminációnak a vizsgálat során.
Az álláshirdetések közül százat telefonon teszteltek. A kutatók nemcsak a nemre, az életkorra és a származásra, hanem a családi állapotra vonatkozó megkülönböztetést is vizsgálták. Minden hirdetőt négy tesztelő hívott fel, volt köztük jellegzetes roma néven bemutatkozó nő vagy férfi, kisgyerekes nő, 45 évesnél idősebb nő vagy férfi és olyan telefonáló is, aki semmilyen "hátránnyal" nem rendelkezett. A jelentkezők iskolai végzettsége mindig azonos volt.
A tesztek értékelése még tart, de a kutatók annyit elárultak, hogy a vizsgált állásokban nagy volt a nemi alapú diszkrimináció a nők javára. - Ez az apróhirdetések világa: a vizsgált szakmák alacsony presztízsűek, alacsony fizetéssel, és többségükben jellemzően nők dolgoznak - mondja Sik Endre szociológus, aki már több hasonló kutatást vezetett. Hozzátette: az már más kérdés, hogy a férfiakkal egyenlő bért kapnak-e, előléptetik-e őket, vagy hogy létszámleépítésnél mikor kerülnek sorra.
A romákat illetően is a korábbi negatív tapasztalatok igazolódtak be. - Az nem igaz, hogy egyáltalán nincs esélyük elhelyezkedni, de az igen, hogy kisebb, mint a nem romáknak - mondja Sik Endre. Becslése szerint 20-30 százalékkal van kisebb esélye egy roma, mint egy nem roma jelentkezőnek. Hangsúlyozza: ezek strapás munkák, és a romák ezekre is rosszabb esélyekkel pályáznak.
A telefonos tesztelés során a jelentkezők felhívták a figyelmet hátrányukra: nyomatékosították, hogy idősebbek, romák, kisgyerekük van. - A hirdetők körülbelül tíz százaléka nyíltan megmondta, hogy emiatt nem fogja alkalmazni őket - meséli a szociológus. Az egyik hipermarketlánc illetékese például azt mondta a roma jelentkezőnek, hogy a raktáros állásra van esélye, de a pénztárosit megpróbálnia sem érdemes. Ugyanakkor, ahogy korábbi kutatásokból is kiderült, a roma nőket szívesebben alkalmazzák, mint a férfiakat. - Nem kutattuk, hogy ez miért van így. Talán őket formálhatóbbnak tartják, mint a férfiakat - véli a szociológus.
A kutatás utolsó lépéseként a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda öt diszkriminatív munkaadó esetét az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé viszi. A vizsgálat részle-
tes eredményei őszre készülnek el.
