Nem módosítanák a vagyonbevallást
A parlamenti frakciók nem tartják szükségesnek a képviselők, tisztségviselők vagyoni helyzetében évről évre bekövetkező változásokat bemutató vagyonnyilatkozat formanyomtatványának átalakítását - állapítható meg a lapunknak adott válaszokból. Simor András jegybankelnök múlt hétfőn a parlamentben kérte a képviselők segítségét egy olyan formanyomtatvány megalkotásához, ami a jelenleginél átláthatóbb, teljesebb körű bevallásra ad módot.
- Ha a jegybankelnök a bizottságnak vagy bármely képviselőnek jelzi, hogy a vagyonbevallásokban milyen rubrika hiányzik a hasonló ügyek érdemi kezeléséhez, úgy azt bizonyosan megvizsgáljuk, és kezdeményezzük a szükséges törvénymódosítást - mondta Tatai-Tóth András, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság szocialista tagja. Szerinte nincsenek tökéletes törvényeink: ha az élet olyat produkál, amilyen még nem volt, úgy ahhoz kell igazítani a törvényt.
Hasonlóan vélekedik Horn Gábor, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese, aki szerint a vagyonnyilatkozat régóta kipróbált módja a vagyoni helyzet követésének, de ha van konkrét javaslata a jegybankelnöknek, akkor a parlamentben azt természetesen meg fogják vizsgálni.
Az MNB sajtóosztálya azonban másként vélekedik: szerintük nem a jegybank kompetenciája javaslatot tenni arra, hogy a teljes körű átláthatóság érdekében mely elemekkel egészüljön ki a vagyonnyilatkozat.
Ezt a nézetet osztja a Fidesz is, szerintük a mentelmi bizottságnak kellene előállnia - a frakciókkal egyeztetett - javaslatokkal. Varga Mihály frakcióvezető-helyettes szerint mindig lehet tökéletesíteni az ilyen formanyomtatványokat - azt azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Simor András vagyoni helyzetével kapcsolatos tisztázatlan helyzetért nem a vagyonnyilatkozat tehető felelőssé. Mindazonáltal megfontolandónak tartja, hogy az egyes vagyontárgyak (ingatlanok, ingóságok) milyen értéken legyenek feltüntetve a nyilatkozatban. A valós piaci érték meghatározása eltérő lehet, ezért inkább a könyv szerinti vagy a névérték közlését tartaná elfogadhatónak.
Az MNB elnöke azt követően hozta szóba ezt, hogy a sajtóban megjelent: a vagyonnyilatkozataiból nem derül ki, hová tűnt több mint 800 millió forint, befektetési alapokban, bankszámlán fialó befektetése, ami még szerepelt a 2006-os évről szóló bevallásban, a későbbiekben azonban nem. Simor utóbb azzal magyarázta az eltérést, hogy a hiányolt összeget - a vagyonnyilatkozatában egyébként feltüntetett - ciprusi cégébe tette át. Jelenleg azonban a nyilatkozattételre kötelezettel szemben egyéb követelményt, mint a cég elnevezésének és az abban birtokolt tulajdoni hányadnak a feltüntetését, nem támaszt a vagyonnyilatkozat - arra már nincs külön rubrika, hogy ennek a tulajdonrésznek mekkora is az értéke, illetve milyen vagyon van a cégben. A jegybank elnöke múlt hétfői közleményében jelezte, hogy a jövőben az egyéb közlendők rovatba fogja beírni a kívánt adatokat. Egyben azt is bejelentette, hogy megszünteti ciprusi cégének tevékenységét, és hazahozza az így felszabaduló öszszeget.
A családtagokat is ellenőrzik
A vagyonnyilatkozat formai és tartalmi követelményeiről az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény rendelkezik. Ugyanebben rögzítik a vagyonnyilatkozati eljárás rendjét is - a Fidesz a napokban fordult ilyen kérelemmel Simor András ügyében az Országgyűlés elnökéhez. Ennek során ellenőrzik a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát, úgy, hogy a vizsgálat kiterjed a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatára is.
Az ügyben eljárni hivatott mentelmi bizottság elnöke csütörtökön postázta Simor Andrásnak a tisztázásra váró kérdéseket; az MNB elnökének a kézhezvételtől számított öt munkanapja van a válaszok visszaküldésére. Az ellenőrzés eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki a következő ülésen ad tájékoztatást a képviselőknek.
Egyéb közlendők a cégügyeknek
Úgy tudjuk, a mentelmi bizottság hétfőn állásfoglalást tesz közzé, melyben azt javasolja minden vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek, hogy az egyéb közlendők rovatban szerepeltesse azokat az adatokat, amelyre egyébként külön nem kérdez rá az ív. A bizottság elnöke, Géczi József Alajos arra hívta fel a figyelmet: a közelmúltban többször is kísérletet tettek a nyilatkozat tartalmának bővítésére, ám konszenzus hiányában elhaltak a kezdeményezések.
