Kérdésünkre, akkor vajon miért oly lelkes az Európai Bizottság és a Parlament is, amikor az adófizetők pénzét e megújítható forrásra költi, a belga Luc Rivet azt válaszolta: egyrészt erős az ipari lobbi, amely érdekelt a szélerőművek gyártásában, másrészt a politika jelezni akarta, tesz valamit a klímaváltozás ellen. A bioüzemanyagról már egyértelműen kiderült, hogy ösztönzésével csínján kell bánni, mert a mezőgazdaságra és a környezetre gyakorolt káros hatását számításba kell venni. Rivet abban bízik, hogy a szélerőmű is a bioüzemanyag sorsára jut.

Az EPAW tagszervezetei abban értenek egyet, hogy ellenzik a rossz hatásfokú, tékozló és a környezetre káros szélerőműtelepeket, valamint a kismennyiségű energiát súlyos mellékhatásokkal és drágán előállító biotechnológiákat, de abban megoszlanak a vélemények, hogy mi lehet a megoldás. A német Heinrich Duepmann szerint a nukleáris energia, amelynél olcsóbban, fenntarthatóbban és tisztábban nem lehet áramot termelni. Butré a napenergia korlátozott hasznosítása, illetve a tisztaszén-technológia mellett szólt. Luc Rivet kíváncsi: a szélerőműdivat múltával meddig csúfítják majd a tájakat a monstrumok, vajon ki rendeli el lebontásukat, s az mennyibe kerül?

Magyar szélkerék