A helyzet lassú konszolidálódásának jelei a pénzügyi szektorra érvényesek, a reálgazdaságról hasonlókat még nem lehet mondani. Erdei Tamás megítélése szerint a válság nálunk még nem érte el a mélypontját, a reálszférában őszre várható a legnehezebb időszak. A vezérigazgató megemlítette, hogy az anyabank, a BayernLB teljes mértékben az MKB Bank mögött áll: a bajorok 80 millió eurós tőkeemelést hajtottak végre az első negyedévben, ezenfelül 1,5 milliárd euró többletforrás is elérhetővé vált.

A hitelintézet mintegy 550 milliárd forintos lakossági hitelállományának összetételét Erdei kiemelkedően jónak minősítette. A 90 napon túli lejárt kölcsönök aránya mindössze két százalék. Januártól 252 szerződés- és 72 részletfizetési módosításra érkezett kérelem. A 324 kérelemből 311-et jóváhagytak 3,9 milliárd értékben. A bank saját kockázatára vállalta, hogy átmeneti nehézségekkel küzdő ügyfelei számára engedélyezi a hitelek átütemezését.

A kis- és középvállalkozásoknál rosszabb a helyzet, hiszen rendszerint alultőkésítettek, eladósodottak. Ebben a körben 4-5 százalékra emelkedett a problémás kihelyezések aránya. Erdei szerint az állam szerepe ebben a körben az, hogy a garanciarendszereken keresztül biztosítsa a társaságok finanszírozhatóságát. A nagyvállalatok körében egyes, projektfinanszírozásokhoz kötött jelzáloghitelekkel adódhatnak nehézségek. Összességében azonban a problémás hitelek aránya 2-3 százalékra tehető, s ez a szint az év egészében tartható. A bank az első öt hónapban 8,7 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, és 18 milliárd forint céltartalékot képzett, ami 18 százalékos, s elsősorban a kkv-szektor számlájára írható növekedés.

A szigorodó hitelbírálati feltételek és a változatlanul szűk források ellenére az év eleje óta reálértéken tíz százalékkal nőtt a bank hitelállománya. A vezérigazgató szerint az MKB Bank nem tervez további csoportos létszámleépítést.