Az élelmiszerek húzták fel az árakat
Három százalék körüli májusi inflációra számítottak a hazai és a nemzetközi elemzők, ehhez képest meglepően magas, 3,8 százalékos lett a drágulás az előző év azonos időszakához képet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatója szerint áprilishoz viszonyítva 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, így az év első öt hónapjában 3,2 százalékkal volt gyorsabb az áremelkedés, mint 2008. hasonló időszakában. Elemzők és kutatók egybehangzóan állítják: a várnál rosszabb számok az élelmiszerek, ezen belül is az idényáras és a feldolgozatlan termékek - friss zöldség, gyümölcs, burgonya - drágulásához köthetők.
Az említett élelmiszerek éves szinten 0,6, havi bontásban 0,85 százalékkal járultak hozzá az áremelkedéshez - szemlélteti lapuknak a hatást Balatoni András, az Ecostat kutatója. Ádám Zoltán, a TakarékBank elemzője az MTI-nek ugyanakkor azt mondta, elvileg arra lehetne számítani, hogy az élelmiszerek májusban csak átmenetileg pörgették fel az inflációt, ám mivel világszerte drágulnak a termékek, illetve Magyarországon aszály van, vélhetően további drágulás jön. Az előbbiekkel azonban ellentétesen hat a belföldi kereslet csökkenése, ami miatt nehéz érvényesíteni a költség oldali sokkokat - tette hozzá Balatoni András. A folyamatok tehát bizonytalanok.
Balatoni szerint kedvezőnek mondható azonban, hogy a piaci szolgáltatások áremelkedése lassul - májusban már csak 0,3 százalékkal volt magasabb áprilishoz képest -, ezen lehet ugyanis lemérni az inflációs várakozásokat, ami ezek szerint csökken. A tervezett adóváltozások viszont mindenképp emelik az inflációt - tette hozzá. A fogyasztói kosárban 85 százalékot tesznek ki azok a termékek, amelyeket érint az áfakulcs ötszázalékos emelése. Azok az alapvető élelmiszerek, amelyek áfáját 20-ról 18 százalékra veszik vissza, mindössze a kosár nyolc százalékát adják.
Az áfa változása az év egészében összességében 3,4 százalékkal emelhetné az inflációt, ez azonban nem érvényesül teljes egészében, mert folyamatosan csökken a fogyasztás. A jövedéki adó növelése további 0,7 százalékkal járulhat hozzá az éves árindex emelkedéshez. Balatoni András mindent figyelembe véve éves szinten az idén valamivel öt százalék alatti inflációra számít.
A TakarékBank elemzője szerint a második fél évben átlagosan hat százalék fölött lehet a fogyasztóiár-emelkedés dinamikája, az év egészére pedig 4,7 százalékos inflációval várható. A december/decemberi index számítása szerint 6,3 százalék lesz.
Balatoni úgy véli, a májusi inflációs adat kedvező a Magyar Nemzeti Bank számára, hiszen némileg elnyomja a kamatcsökkentést sürgető hangokat.
Májusban az előző hónaphoz képest a legmagasabb, 4,9 százalékos árnövekedés az élelmiszereknél következett be. Minden más területen az átlagos drágulás egy százalék alatt volt, a háztartási energia 0,4 százalékkal olcsóbb lett. A szolgáltatások 0,3, az egyéb cikkek, üzemanyagok 0,6, a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási termékek 0,7, a szeszes italok 0,6 százalékkal kerültek többe. Éves szinten az energia drágult a leggyorsabban, 8,5 százalékkal, az élelmiszerek pedig 7,2 százalékkal.
A Pénzügyminisztérium még nem mérlegeli az éves, 4,5 százalékos inflációs prognózis változtatását - mondta Oszkó Péter egy konferencia szünetében. A pénzügyminiszter szerint a vártnál nagyobb infláció egyik oka a szezonális élelmiszerek jelentős áremelkedése, a másik a forint árfolyam-ingadozásának elhúzódó hatása. Szerinte a válságkezelő program és az árfolyam erősödése nyomán ez utóbbi hatás gyengül, ugyanakkor a második fél évtől érvényes áfaemelés növeli majd az inflációt. (MTI)
