Rossz lapot húztak a pókertörvényre
Lapzártánkig nem született döntés arról, hogy a parlament részletes vitára alkalmasnak tartja-e a szerencsejáték-törvény módosításának javaslatát. A Keller László, Halmai Gábor és Juhászné Lévai Katalin szocialista képviselők által jegyzett változtatások legálissá tennék a kaszinókon kívüli, pénznyereményekért folyó pókerjátékot.
A tervek szerint a szabályozó életbelépését követően - jövő év eleje után - folyhatnának a partik kártyatermekben, és a játékadóból befolyó bevételből (ez a havi nyereményalap öt százaléka) biztosítanák az "esélyek bankjának" pénzügyi forrását.
A Magyar Póker Szövetségnél (MPSZ) viszont úgy vélik, a módosítás több pontja életszerűtlen. Szerintük a felállított paraméterek alapján lehetetlen lenne egy-egy kártyatermet veszteségek nélkül üzemeltetni. Éppen ezért szinte biztos, hogy a jelenleg működő pókerélet konzerválódna, és az előzetesen kalkulált évi félmilliárd forintos adóbevétel sem folyna be.
Tatár Gergely, a szövetség elnöke szerint az egyik legnagyobb probléma a rögzített nyereményalappal és a nevezési díj mértékével van. Amenynyiben ugyanis versenyt bonyolítanának le a termekben, egy játékos legfeljebb 20 ezer forinttal szállhatna be. Ez szerinte ma már nagyon alacsony. Ezzel a beszállóval és a törvény által maximálisan biztosított 10 asztallal számolva egy torna összdíjazása maximum kétmillió forint körül lenne, ami ma már korántsem jelentős. Így a nagy tételben folyó versenyek résztvevői továbbra is illegális keretek között játszanának.
Különösen, ha a törvénymódosítás egy másik pontját is figyelembe vesszük - mondja Tatár Gergely. Ez pedig az a kitétel, hogy készpénzes játék esetén - azaz amikor nem egy verseny, csupán alkalmi játékhoz ülnek össze a kártyások - 25 ezer forint lehetne a maximális nyereményalap. Vagyis a játékosok licitálása nem haladhatná meg ezt az összeget. Az elnök szerint ez az elgondolás minden valós alapot nélkülöz. - Elképzelésem sincs, mi történne, ha az osztás után valaki nem sokkal 25 ezer forintot hívna. Egyszerűen véget érne a parti? Ez lehetetlen - mondta.
A tapasztalatok alapján sokkal vonzóbb lenne, ha egy versenyrendszerű lebonyolítás esetén a beszálló fölső szintjét 200 ezer forintban határoznák meg, amitől külön bejelentés alapján el lehetne térni. Így nemzetközi versenyek rendezésére is lehetőség nyílna. Készpénzes játék esetében pedig az induló tét (kis vak, nagy vak) legnagyobb összegét kellene meghatározni 1000-2000 forint között. Emellett az induló tét nagyságánál a beszállóösszeg legfeljebb 200-szoros lehetne, így egy-egy licit során nem szabadulhatna el a pokol. Így a nagyobb halak is a törvényes keretek között játszhatnának.
Az MPSZ elnöke szerint javaslataikat megtették a Pénzügyminisztérium felé, ám viszszajelzést nem kaptak, elképzeléseikből semmi sem jelent meg a módosításban. Kérdésünkre a minisztérium részéről ugyanakkor úgy válaszoltak: "a szakmai szervezettel folyamatos az egyeztetés, s a változtatási lehetőségeknek még bőven van terük".
Az MPSZ vezetője szerint az is kifogásolható, hogy a módosítás egy kártyateremben legfeljebb 10 asztalt engedélyezne. Így egy klub csak veszteségesen működtethető, véli. Az MPSZ kalkulációja szerint közel 30 asztallal éri meg termet nyitni. A jelenlegi feltételek mellett aligha lesz, aki pókerklubot nyit. Pedig a szabályozó alkotóinak számításai megalapozottak. Az ötszázalékos nyereményadó és az elvárt félmilliárdos bevétel alapján feltételezhető, hogy éves szinten tízmilliárdos forgalmat bonyolítanának a klubok, ami a jelenlegi 134 hazai egyesület és körülbelül 40 ezer játékos alapján reálisnak tűnik - mondta az elnök.
