Kevesebb az érdeklődő az állami vagyonra
- Mi lesz a vagyonkezelő idei nagy dobása, mely cégek kerülhetnek közel a privatizációhoz?
- A tömeges privatizáció korszaka lezárult, ez azonban nem jelenti azt, hogy az állami vagyon nem "mozog". Feladatunk, hogy olyan vagyonelemei legyenek az államnak, amelyekre valóban szüksége van, és befizessük a költségvetésbe a vagyon hasznosításából és értékesítéséből befolyó csaknem 100 milliárd forintot.
- Létezhet olyan vagyonelem, amelyre az államnak nincs szüksége?
- Számos olyan ingatlana van az államnak, amelyek évtizedekkel korábban, az akkori feladatok ellátására, az akkori intézményi struktúrának megfelelően lettek kialakítva. Egy százéves korszerűtlen kórházépület, egy hegyeshalmi határállomás, egy hidegháborús időszakban létrejött laktanyahálózat ma már nyilvánvalóan felesleges az állam számára. Ugyanakkor számos közfeladat ellátásához az államnak nem áll rendelkezésre ingatlan. Az MNV Zrt.-nek egyebek mellett ezeket a feltételeket kell megteremtenie. Egy használaton kívüli, lerobbant, hatvanéves épületre nem feltétlenül van szüksége az államnak, ám annak értékesítéséből finanszírozni tudunk autópálya-építéseket, vagy éppen kórházfejlesztéseket.
- Nem tartja erőltetettnek a költségvetési törvényben előírt bevételi terveket a válság kellős közepén?
- Az MNV-nek az Országgyűlés döntésének végrehajtása a feladata. A piaci helyzet furcsa kettősséget mutat: miközben a kereslet érzékelhetően csökken, a szűkebb vevői kör egyelőre tartja a korábbi árakat. Így a tervezett bevételek teljesíthetők, ám azonos tranzakciószámhoz lényegesen több értékesítési eljárást kell elindítanunk, mert jelentős részük eredménytelen lesz. A termőföldek esetében például a kevesebb vevő miatt nagyobb mennyiséget kell meghirdetnünk. A válság előtt a meghirdetett vagyonelemek 60 százaléka talált gazdára, most 30-50 százalék.
- Hogy állnak a teljesítéssel?
- Értékesítésből eddig az éves terv harmada folyt be. A nyáron kemény munka vár a társaságra, mivel októberig szerződnünk kell ahhoz, hogy idén pénzügyileg is lezáruljanak a tranzakciók. A vagyonhasznosítási bevételek teljesülése azonban már ma is biztosnak mondható.
- A válság nyilván befolyásolja a vevők fizetőképességét is: az ebből adódó bonyodalmakra be tudják biztosítani magukat?
- A pályázóknak szinte minden esetben be kell fizetniük a tervezett vételár 10-15 százalékát ajánlati biztosítékként, ezzel ki tudjuk szűrni a komolytalan érdeklődőket. Ha pedig a nyertes ajánlattevő mégsem fizeti ki a vételárat, elbukja a biztosítékot. Érzékeljük ugyanakkor, hogy a piaci folyamatokra, így a válságra nekünk is reagálnunk kell. Ezért a legutóbbi földértékesítési eljárásokban - az elhúzódó banki hitelügyintézés miatt - egységesen, minden nyertes számára meghosszabbítottuk a fizetési határidőt.
- Akár a részletfizetés is megoldás lehet ilyen esetben.
- Vizsgáljuk annak lehetőségét, hogyan tudunk fizetési könnyítést engedélyezni egyedi esetekben, úgy, hogy az állam kockázata zéró legyen. A jövőben előfordulhatnak olyan tranzakciók, melyeknél a vevő részletekben is fizethet, ha az állam bankgaranciát kap a teljes vételár kifizetésére. Ezt a lehetőséget az egyes pályázati kiírásoknál külön fogjuk mérlegelni.
- Tavaly kiemelt feladatuk volt egyes állami cégek tőzsdei bevezetésének előkészítése, az azóta felfüggesztett Új Tulajdonosi Program keretében. Teljesen felesleges munka volt?
- A meghirdetett programban az MNV-nek a társaságok tőzsdeképessé tétele, illetve az értékesítés lebonyolítása volt a dolga. Az értékesítés elmaradt, és a következő években sem válik reálissá. Ugyanakkor az érintett cégek tőzsdeképessé tétele továbbra is cél, ez szabályozottabb, kiszámíthatóbb, átláthatóbb működést eredményez. A munka továbbra is folyik, elsősorban az érintett cégek menedzsmentjén belül.
- Hogy konkrét ügyeket is említsünk: az utóbbi időben sokan kritikaként említették, hogy a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. súlyos gazdasági gondokkal küzd.
- A cég hagyományos tevékenysége során éves szinten 250-300 millió forint veszteséget termel, de mivel a genetikai állomány és a műemlék együttes megőrzése nemzeti érdek, az állam évente hozzájárul ekkora összeggel a tevékenységhez. A Vagyongazdálkodási Tanács döntött arról, hogy rendezi a társaság pénzügyeit, és ezzel megteremti a jövőbeli stabil működés feltételeit. Ennek része az adósságállomány felszámolása, a szükséges földterület biztosítása, valamint a lóállomány - s így a költségek - szakmailag vállalható csökkentése is.
- De miért kellett akkor 600 millió forinttal kisegíteni a céget?
- Azért, mert 2003-ban és 2004-ben elmaradt az éves támogatás, emiatt hiteleket kellett felvenni. Most e hitelek növekvő kamatterhe, illetve visszafizetési kötelezettsége állította önerőből megoldhatatlan helyzet elé a társaságot. A támogatás tehát a korábban elmaradtakkal arányos, s ez néhány más pénzügyi döntéssel együtt stabillá teszi a cég anyagi helyzetét. Továbbra is feladat viszont egy szakmailag elkötelezett, de gazdasági szemléletű menedzsment megtalálása.
- Komoly átalakításra és esetleges támogatásra szorul a Balatoni Halászati Zrt. is...
- Ennek a társaságnak is jó ideje veszteséges a tevékenysége, mivel zömmel természetes vízen gazdálkodik, s így fajlagos költségei magasabbak. A hosszú évek folyamatos vesztesége miatt a cég adósságállománya meghaladja az egymilliárd forintot, és minden vagyonán banki zálog van. A Balaton ökológiai állapotának védelme érdekében a Vagyongazdálkodási Tanács arról döntött, hogy a jelenlegi cég kettéválik. A balatoni halászatot a jövőben végző nonprofit zrt.-be kerül a tó halászati joga, a szükséges munkavállalók és eszközök. A társaság tulajdonosi jogait a Balatoni Nemzeti Park fogja gyakorolni, a gazdálkodás így stabil alapokra helyezhető.
- S mi lesz a felhalmozott adósságokkal?
- A másik társaság, a Balatoni Halászati Zrt. a végelszámolás sorsára jut. A folyamat során megpróbáljuk értékesíteni a balatoni tevékenységhez felesleges tógazdaságokat, és a halfeldolgozó üzemet, a bevételéből pedig kifizetjük az adósságokat.
- Mi lesz a regionális vízművek tervezett átszervezésével?
- A politikai hisztériakeltés teljesen alaptalan: a jogszabályok kizárják a vízkészlet, a vezetékhálózat, a szolgáltatók privatizációját. Az öt szolgáltató cég működését azért világítottuk át, hogy az érintett területen élők jobb, olcsóbb és biztonságosabb szolgáltatást vehessen igénybe. A vizsgálatok szerint e célok elérését segíti a mai piaci viszonyokhoz igazodó optimális cégméret. Ezért előkészítő döntések születtek arról, hogy az állami tulajdonú cégekből álló, a működésüket összehangoló társaság-csoport jöjjön létre.
