Maradhat még kedvezmény
A kedvezmények rendszeréről, ezen belül például az étkezési jegyekről és az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések kedvezményes adóztatásáról várható további egyeztetés - mondta el Oszkó Péter pénzügyminiszter a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) keddi ülése után. Takács János, a fórum társelnöke kijelentette: nincs olyan elem az adócsomagban, amelyet egyáltalán nem tud elfogadni a GEF, de vannak olyan részei, amelyek további egyeztetést igényelnek. Hiányolták egyebek között az adócsomagból azokat az intézkedéseket, amelyek az adózók körét szélesítenék.
Azt ugyanakkor továbbra sem igazán tudni: a csomag maga - az idei és a jövő évi intézkedések egyenlegeként - öszszességében mérsékli a teljes elvonási szintet, vagy növeli azt. A pénzügyi tárca jelentései ugyanis erre vonatkozó adatokat nem igazán tartalmaznak: az Európai Uniónak épp kedden leadott jelentés például ugyanúgy kerüli a hatások elemzését, ahogyan minden más tájékoztató anyag.
A konvergenciajelentés mindenesetre azt tartalmazza: az elvonási szint összességében nem változik az idén a tavalyihoz képest, jövőre pedig mérséklődik. Ám a bevételek kiesését a pénzügyi kormányzat inkább a gazdaság visszaesésének tudja be, mint az adócsökkentésnek. Az adóváltoztatások hatása az EU-nak leadott jelentésből inkább semlegesnek látszik - vagyis nem "húsz év legnagyobb adócsökkentéséről van szó", ez legfeljebb a most már hozzátett kiegészítéssel érvényes, miszerint "az élőmunka-terheket tekintve". (Az ott adott könnyítést visszahozza a forgalmi adók emelése).
A tárca a jelentésben egyébként valamivel bizakodóbb hangot üt meg a jegybanknál. Az MNB május végi jelentése szerint "a nemzetközi konjunktúrában csak 2010-ben kezdődhet némi élénkülés", míg a kabinet úgy látja, hogy "2009 második felében a nemzetközi gazdasági helyzet kedvezőbbé válhat, és a piacok regenerálódását követően lassú felívelés kezdődhet globális szinten". Így nem igazán meglepő, hogy az idei és a jövő évi - egybehangzóan 6,7 százalékra, illetve 0,9 százalékra - tett visszaesés után a kormányzat 2011-re már nagyobb növekedésre lát esélyt (3,6 százalékosat), mint a jegybank (3,4 százalék).
Az infláció alakulására teljesen mást jósol a kormány és a jegybank. Az idei, 4,5 százalékos fogyasztói árnövekedést az MNB szerint 4,3 százalékos követi 2010-ben, míg a kormány szerint 3,8 százalékos. Ezek után felcserélődnek a szerepek: a jegybank 2011-re 1,9 százalékos inflációt vár, a kabinet viszont pesszimistább, s 2,8 százalékosat. Nagy különbségek egyébként is a 2011-re vonatkozó előrejelzésekben mutatkoznak: a kormány a fellendülés évére jóval magasabb bruttókereset-növekedést jósol (5,2 százalékot, míg az MNB 4,5-öt), viszont a lakossági fogyasztás szerintük csak 2,5 százalékkal emelkedik majd ebben az évben, míg a jegybank szerint 2,9 százalékkal. A kormány optimistább a beruházások és az export fellendülésének tekintetében is - jóval egészségesebb makrogazdasági feltételrendszert feltételez 2011-re a jegybanknál. És - természetesen - kedvezőbb államháztartási hiánnyal is számol: szerintük a deficit a GDP 2,8 százalékát teszi majd ki addigra. A növekvő gazdaság mellett ugyanis - írják - automatikusan mérséklődik majd az elvonási szint, miközben a most meghozott intézkedések (például a gyes-gyed korlátozása, a közalkalmazotti keresetek befagyasztása, a támogatások visszafogása) addigra már éreztetik kiadáscsökkentő hatásukat.
Kormányzati előrejelzés
Forrás: PM
2008 | 2009 | 2010 | 2011 | |
GDP növekedése | 0,6 | -6,7 | -0,9 | 3,6 |
Háztartások fogyasztásának változása | -0,1 | -6,6 | -2,6 | 2,5 |
Beruházások változása | -2,6 | -10,3 | 0,8 | 6 |
Export változása | 4,6 | -15,1 | 3 | 9,2 |
Import változása | 4 | -16,7 | 2,1 | 9,2 |
Bruttó átlagkereset | 7,5 | -0,2 | 2,1 | 5,2 |
Nettó átlagkereset | 6,8 | 1,2 | 6,9 | 5,2 |
Reálbér alakulása | 0,7 | -3,2 | 3 | 2,3 |
Foglalkoztatottak száma | -1,2 | -2,9 | -1,1 | 0,9 |
Munkanélküliségi ráta (ILO), % | 7,8 | 10,1 | 9,8 | 9 |
Infláció | 6,1 | 4,5 | 3,8 | 2,8 |
Államháztartási hiány (GDP %) | 3,4 | 3,9 | 3,8 | 2,8 |
Bruttó adósságráta (GDP %) | 73 | 80,2 | 82,2 | 78,3 |
Adósságráta az IMF hitel nélkül (GDP %) | 67,4 | 75,8 | 78,6 | 76,6 |
Folyó fizetési mérleg hiánya (GDP %) | 8,4 | 4,2 | 4,1 | 4,4 |