A nemzetközi gazdasági válság nem hagyta érintetlenül a fejlesztéspolitikai intézményrendszert sem, a krízis enyhítése, a munkahelyek megőrzése, valamint a válság utáni időszakra felkészülés érdekében a kormány és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a források átcsoportosításáról és számos intézkedés bevezetéséről döntött. A fejlesztéspolitikai programnak két nagy pillére van, amelyek elsődleges célja, hogy Magyarország az uniós forrásokat úgy használja fel, hogy azzal a lehető legtöbb, a válság veszélyeztette munkahely megvédhető legyen.

Az 1400 milliárd forintos csomag közvetlen válságkezelő eszközökkel próbálja megerősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat, amelyek a munkahelyek több mint kétharmadát adják. Olyan intézkedések vannak benne, mint az Új Magyarország mikrohitel, a megemelt előleg fizetésének a lehetősége, a 4+1 napos program, amely a rövidített munkahét és a képzési nap kombinációjával menthet meg veszélyeztetett munkahelyeket. A megrendelések visszaesése és a forráshiány kezelése érdekében, kamattámogatási programok, refinanszírozási hitelek érhetők el. A másik, az 1800 milliárdos csomag pedig alapvetően a nagy munkaigényű építőiparon keresztül fejti ki hatását a válsággal szemben. A beruházásélénkítő csomag tételesen, határidőkre lebontva tartalmazza azokat az uniós fejlesztéseket, amelyek során többek között 267 iskola, 23 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 kilométer vasúti és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg.

Tavaly, a nemzetközi pénzügyi válság kitörése után nem sokkal a kormány bejelentette, hogy olyan válságkezelő csomagon dolgozik, amely az adott gazdasági környezetben segít a cégeknek átvészelni a legnehezebb hónapokat. Amennyiben ugyanis a magyar GDP felét termelő és a munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalkozói réteg tönkremenne, annak beláthatatlan társadalmi és szociális következményei lennének. Mivel a világban pénzszűke van, azaz nem vagy csak nehezen és drágán lehet hitelhez jutni, az elsődleges megoldandó probléma a cégek forráshoz segítése volt. Akkor már meglévő, és bejelentett lehetőségeket vizsgálta át, és módosította a kormány, próbálva azokat a megváltozott körülményekhez igazítani.

A Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) technológiakorszerűsítési és beruházási pályázatain támasztott követelmények például enyhültek. Ezáltal a korábbinál több, a romló piaci feltételekkel küszködő vállalkozás is megpróbálkozhatott uniós támogatást nyerni. Például azért, mert a jelentkezéshez korábban szükséges árbevételnövekedési-vállalás helyett az idén elfogadott a nettó árbevétel csökkenése is a pályázást megelőző évhez képest. A közép-magyarországi régióban 10 százalék, az ezenkívül található, nem hátrányos helyzetű kistérségekben 15 százalék (nagyvállalatoknak 10 százalék), a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 20, míg a 33 kiemelten leghátrányosabb helyzetű kistérségben 25 százalék a megengedett árbevétel-csökkenés.

A 2009 márciusában meghirdetett összesen 18 milliárd forintos keretösszegű pályázatok esetében nőtt az igényelhető támogatás mértéke, a 33 leghátrányosabb térségben a fejlesztés összköltségének 40 százalékáról 70-re, más esetekben 30-ról 50 százalékra. Ugyancsak a legnehezebb helyzetű településeken működő cégek esetében enyhülnek a szerződési feltételek az addigi kettő helyett, a már egy lezárt üzleti évvel rendelkező vállalkozások is pályázhattak. Nőtt az elnyert uniós támogatásoknál igénybe vehető előleg összege is, 25-ről 40 százalékra. Az ország növekedéséhez kötött árbevétel-vállalás helyett választható lett az a lehetőség, hogy a vállalkozó megtartja a pályázatot megelőző év alkalmazotti létszámát.

Az elmúlt évek egyik legsikeresebb pályázati konstrukciója az volt, amikor automatikus eljárás keretében - egy adatlap kitöltésével - lehetett uniós támogatást igényelni. Azért is szeretik a cégek, mert mindössze 3-5 hét alatt lezajlik a folyamat, és az adminisztráció is könnyen vállalható. Ez a típusú pályázat az idén is megjelent, annyi újítással, hogy a maximum pályázható összeget 20-ról 50 millió forintra emelték. A lehetőség a közép-magyarországi régióban is érvényes, ám tekintettel a terület fejlettségi szintjére, itt a korábbi 10 millió forintról 20 millióra emelték az egy cég által igényelhető összeget. A mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztési pályázatait átmenetileg felfüggesztették, ugyanis a 18 milliárd forintos keret közel több mint dupláját igényelték a cégek. Az ÚMFT-n belül a következő két évben 500 milliárd forint támogatás nyerhető el pályázati úton, amelyhez, amenynyiben Brüsszel is beleegyezik, további 110 milliárd forintot csoportosítanak át, így a technológiafejlesztési felhívások is újra megjelenhetnek.

Nemcsak a vissza nem térítendő, de a visszatérítendő uniós támogatások is változtak. Az Új Magyarország mikrohitel beruházáshoz felvehető maximuma hatról tízmillió forintra nőtt, a futamidő ötről tíz évre változott. A forgóeszközökre felvehető mikrohitel esetében az előírt hat hónapos kivárási idő egy hónapra csökkent. Elindult az Új Magyarország hitelgarancia program is, amely keretében a kis- és középvállalkozások a kereskedelmi bankokon keresztül kaphatnak hitelgaranciát, uniós forrásból. Az igényelhető összeg legfeljebb 100 millió forint, aminek akár 80 százalékára garanciát vállal az állam. A garancia díja a garanciavállalás mértékének egy százaléka. A garanciák körét azzal is bővítették, hogy a Garantiqa hitelgarancia 450 milliárdos keretét 900 milliárdra emelték.

Azért, hogy a pénzintézetek hitelezési hajlandóságát növelje a kormány, a bankok refinanszírozási kölcsönhöz juthatnak, melyet 10-100 millió forint között kihelyezhetnek a vállalkozókhoz. A Magyar Fejlesztési Bank a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-vel együttműködésben nyitotta meg a lehetőséget 50 milliárd forint értékben. A hitelkamatok túlzott emelkedésének megakadályozására kamatplafont határoztak meg. A refinanszírozott kölcsönök futamideje akár 10 év is lehet, a szükséges önerő mértéke a beruházás bekerülési értékének minimum 15 százaléka. A kamattámogatások esetében újítás volt, hogy a Széchenyi-kártya ilyen célú keretét megduplázták, kétmilliárd forintra emelték. Ebben az esetben a kis- és középvállalkozások maximum 25 millió forint forgóeszközhitelt igényelhetnek.

Az összeállítás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával készült.

A válságkezelő intézkedések

Forrás: NFÜ

A hetvenötezredik kártyatulajdonos még 2007-ben. A kamattámogatásra elkülönített összeg azóta a duplájára nőtt