Kockázatos sávban az Opel
Több német politikus is arra figyelmeztet: még semmi sincs lefutva, a GM és az orosz állami Szberbankot maga mögött tudó Magna szándéknyilatkozata nem számít jogilag kötelező érvényű szerződésnek. Így a csődeljárást sem lehet kizárni. A német kormány és az itteni Opel-üzemeknek otthont adó négy tartomány kormánya a hétvégén mindenesetre tető alá hozta a márka rövid távú talpon maradásához szükséges 300 millió eurós azonnali és 2009 végéig szóló 1,2 milliárdos áthidaló hitelgaranciát. A későbbiekre további hárommilliárdos hitelt is kilátásba helyeztek. Azt nem tudni, mi történik, ha a Magna az elkövetkező hónapokban végül visszatáncolna az üzlettől. A Magna azt ígéri, hogy megtartja valamennyi, azaz mind a négy németországi üzemet, ugyanakkor a 26 ezer munkahelyből mintegy 2600-at kíván leépíteni. Ez utóbbiból 1500-at Bochumban.
A vagyonkezelői szerződés biztosítja azt, hogy a General Motors csődje nem érinti az 1929-es világgazdasági válság nyomán megszerzett Opelt. A GM az Opel/Vauxhallban 65 százalékos tulajdonrészét ruházza át a detroiti konszern és a német állam képviselőiből álló vagyonkezelőre. A meglehetősen bonyolultnak ígérkező tárgyalások révén születhet meg az új Opel, az Opel Europe, amelyből a GM 35, a Magna 20, az orosz Szberbank 35 és az Opel-alkalmazottak 10 százalékos tulajdont kapnak. German Gref, a Szberbank első embere azt nyilatkozta: szinte leértékelt termék árában jutnak az Opelhez, s a márkával együtt járó technológia komoly fejlesztési perspektívát nyújt az orosz (autó)ipar számára.
Az Opel számára ugyanakkor az észak-amerikai piac "tiltott zóna" marad. A Magna Európa mellett elsősorban az oroszországi és a posztszovjet térségre kíván koncentrálni. A nagyra törő tervek értelmében a jelenlegi több mint kétmillió darabos Opel/Vauxhall-termelést - legalább 500 millió eurós beruházással - ötmillió darabosra akarják felfuttatni.
A körbe zárt villám és a kődobáló szabók
Adam Opel 1862-ben varrógépgyártással kezdte egy bérelt istállóban, Rüsselsheimben. Az értékesítés nem indult könnyen, mert a munkájukat féltő szabólegények kővel dobálták meg a műhelyt. A jó konstrukciónak köszönhetően azonban gyorsan fejlődött a cég, az 1870-es porosz-francia háború pedig csak növelte a rendeléseket. 1899-ben adták el a félmilliomodik varrógépet, és Friedrich Lutzmann tervei alapján ekkor építették meg az első automobilt, a Patentwagent. Az 1909-es Doctorwagen már igazi piaci sikert lett, és bár virágzott a kerékpárüzlet is, az 1920-as években már napi négyezret gyártottak, az üzemet mégis eladták az NSU-nak, mert az autóra koncentráltak. 1929-ben a General Motors megvásárolta a céget, de az Opel márkanév és a körbe zárt villám jelvény megmaradt. 1937-ben bemutatták a Kadettet, melyet 1940-ig gyártottak, a második világháború után az autógyártógépeket vonatra rakták, és jóvátételként a Szovjetunióba szállították, az Opel szerszámokkal készültek a Moszkvicsok.
Felépülés a gyors leépülés előtt
A General Motors Corporationt 1908. szeptember 16-án alapította William Crapo Durant, aki 1904-ben a Buick, 1908-ban a Cadillac, majd az Oldsmobile, Pontiac, Chevrolet és Oakland márkákkal bővítette az autóbirodalmat, melynek 1925-től tagja a brit Vauxhall, valamint a hozzá csatolt Bedford teherkocsi ágazat, 1929-től a német Opel, 1931-től pedig az ausztrál Holden. (B. J.)
