Negyvenmilliárdot kap az állam az MVM-től

A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) 2008. évi nyereségéből 38,81 milliárd osztalék kifizetéséről döntött a csütörtökön megtartott közgyűlése. Ez minden idők legmagasabb osztaléka, amit az MVM valaha is kifizetett. A csaknem 100 százalékban állami tulajdonban lévő MVM nem konszolidált adózott nyeresége 2008-ban 33,7 milliárd forint volt, így a negyvenmilliárdos osztalékhoz igénybe veszik a korábbi évek profitjából származó eredménytartalékot is. 2007 után egymilliárd forint volt az osztalék, és a profit többi részét, 35,45 milliárd forintot az eredménytartalékba helyezték.

A cégcsoport konszolidált (leánycégek eredményeit is tartalmazó) árbevétele 2008-ban meghaladta a 721,2 milliárd forintot, a konszolidált adózott nyeresége pedig elérte a 39,66 milliárd forintot. A közgyűlésen szó volt a Vértesi Erőmű Zrt. (Vért) sorsáról is. A részvények 99,87 százalékot birtokló államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) közlése szerint a Vért további működéséről a közgyűlés nem hozott végleges döntést, mert az MNV még vizsgálja "a lehetséges megoldások gazdaság- és társadalompolitikai hatásait". Az erőmű finanszírozását az MVM átmenetileg a csoporton belüli vagyon-átcsoportosítással biztosítja.

- Az MVM megvizsgálta a 2100 főt foglalkoztató Vértesi Erőmű azonnali vagy novemberi bezárásának lehetőségét, de a közgyűlésén a bezárást egyelőre levették a napirendről, és kidolgozzák, milyen feltételekkel működtethető a Vért az eredetileg tervezett 2014-es határidőig - mondta az MTI-nek Keleti György, az MSZP oroszlányi országgyűlési képviselője.

Az erőmű idei üzleti tervében 720 ember elbocsátása és hatmilliárd forintos tőkeemelés szerepelt, azonban ehhez a tulajdonos MVM hozzájárulása kellett. Az MVM elé kerülő szakértői anyagban az azonnali jogutód nélküli megszűnés vagy a novemberig való működés szerepelt, nyolcmilliárdos támogatás folyósítása mellett.

Keleti szerint az erőmű nehéz helyzetének oka az, hogy a megtermelt áramot az erőmű kétszer annyiért tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forint szükséges. Ebben nincs benne az a közel tízmilliárdos kártérítési igény, ami a Vért a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződések következménye.

Keleti kijelentette: lehetőséget kapott Bajnai Gordon miniszterelnöktől, hogy szakértőkkel együtt javaslatokat tegyen a Vért további működésére. A képviselő javaslataiban szerepelt a privatizációs tárgyalások felújítása azzal a török befektetővel, akit Kapolyi megjelenésével hátrébb soroltak, az áramtermelésben a biomasszából előállított zöldáram arányának növelése, valamint a szénfillér megtartása.

A szénfillért, azaz kilowattóránként 23 fillért minden fogyasztó megfizeti az áram árában. Az összeget csak a Vért kapja, és az erőműhöz tartozó márkushegyi szénbánya azon költségeire ad fedezetet, amelyek a szénből termelt villamos energiából nem térülnek meg. Az évi hétmilliárd forintos öszszeget 2011-ig veheti igénybe az erőmű, a további folyósításhoz meg kell szerezni az EU jóváhagyását. Keleti szerint Vért gazdaságos működéséhez valószínűleg szükség lesz létszámának fokozatos csökkentésére, azonban meg lehet teremteni azokat a feltételeket, hogy 2013-2014-ig termeljen az erőmű.

Az MVM-közgyűlésen az igazgatóság tagjává választották Vági Mártont, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Vágit a testület elnökévé választották, miután Lengyel Gyula, megtartva igazgatósági tagságát, lemondott az elnöki tisztségről.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.