Mindezt módszertani eltérésekkel magyarázta lapunknak az MNB sajtóosztálya. Álláspontjuk szerint a kormány által vállalt hiánycsökkentő intézkedéseknek van egy olyan része, amelyek jelenleg nem teljesen kidolgozottak, ezért az előrejelzési szabályaik értelmében egyelőre nem tudják azokat teljes egészében figyelembe venni. Ez javarészt az önkormányzatok támogatását érinti - közölték.

Az IMF-sajtótájékoztatón még nem volt vita a 3,8 százalékos hiányról

A kormány által vállalt, de részleteiben még kidolgozásra váró, a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 0,7 százalékának megfelelő intézkedéscsomag elfogadásával elérhető a kitűzött hiánycsökkentés - tette hozzá a jegybank, melynek értelmezése szerint a két szám közti különbség a két dokumentum (a hitelhez kapcsolódó szándéknyilatkozat és az inflációs jelentés) természetéből fakad.

Az IMF-fel aláírandó dokumentum a magyar fél szándékait tükrözi, míg a jelentés a mai legjobb tudásuk szerinti előrejelzés, ami nem tud minden, szándékként már bejelentett, de konkrét intézkedési tervekkel még nem alátámasztott célkitűzést figyelembe venni. Ezt az álláspontját egyébként az MNB jelezte is a tárgyalófeleknek. A jegybanknak nincs kétsége afelől, hogy a kormány a következő hetekben, hónapokban a már bejelentett szándékait megfelelően részletezett intézkedésekkel támasztja alá - tudatta lapunkkal az MNB.

A 2010-eshez hasonló eltérés van a 2011. évi költségvetési hiányra vonatkozóan. Ebben az esetben a jegybank szerint még világosabb az ok: a kormány arra az időszakra "nyilvánvalóan és érthetően" semmilyen intézkedést nem tervezett, ezek hiányában pedig a hiány az MNB jelenlegi tudása szerint számottevően a cél felett lenne.

A jegybank tájékoztatása végezetül idézte az inflációs jelentést, miszerint az abban található előrejelzések és egyéb megfontolások nem feltétlenül azonosak a monetáris tanács vagy az MNB álláspontjával.