Magyar étel román asztalra
Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott Romániában a megmaradt, versenyképtelen mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozások egy része is csődbe ment. A fejlett nyugati élelmiszer-exportőrök - köztük a magyarok - elözönlötték az országot. A 2002-2008 között Romániába irányuló magyar élelmiszerexport négyszeresére nőtt. Tavaly Németország után már Románia volt a magyar élelmiszer második legfontosabb exportpiaca: 812 millió euró értékben. Lehet, idén elérjük az egymilliárd eurót. Gráf József agrárminiszter a pápai Agrárakadémián nemrég elhangzott előadásában elképzelhetőnek tartotta, hogy Románia az idén Németországnál is nagyobb értékben vásárol tőlünk agrártermékeket.
A Dél-Alföldön tavaly jelentősen megemelték a zöldség-gyümölcs keresletét és árát a román kis- és nagykereskedők vásárlásai. A szeged-kiskundorozsmai nagybani piacra beszállított primőr áru 30-40 százalékát jelenleg is román kereskedők vásárolják meg. Törökné Szántó Katalin, a Dorozsmai Nagybani Piac Kft. ügyvezetője úgy tudja: 400-450 kilométeres távolságra, akár Nagyszebenig és Craiováig is elviszik a Dorozsmán vásárolt árut. A temesvári nagybani piaccal közvetlen kapcsolata is van a dorozsmaiaknak: ez év elején a szegedi és a temesvári önkormányzat közös európai uniós pályázatot adott be e piacok fejlesztésére.
Romániában a földprivatizáció még a magyarnál is kevésbé versenyképes birtokszerkezetet eredményezett. Vincze Mária, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karának kutatója szerint az 1949-es földtulajdonviszonyok viszszaállítása felszámolta a meglévő agrár-élelmiszeripari integrációt. Az állami gazdaságok felbomlottak, a munkaigényesebb zöldség-gyümölcs termelés, illetve az állattenyésztés visszaesett. Romániában ma évente körülbelül hárommillió hektár termőföld marad parlagon. 2002-2007 között 432 ezer kistermelő hagyott fel a szarvasmarhatartással. Amint az várható volt, az Európai Unióba való belépéssel napirendre került az uniós normáknak meg nem felelő élelmiszer-feldolgozók bezárása. Egy részükre valóban lakat került, mások hároméves moratóriumot kaptak a hiányosságok pótlására.
Romániában ugyanaz történt, mint ami az unióhoz frissen csatlakozott országokban szokott: a helyi termelés jelentős része áldozatul esett az egységes piachoz csatlakozásnak, a hiányt a fejlettebb országokból áramlott áru töltötte ki - állítja Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutatóintézet agrárpiaci kutatások osztályának vezetője. Romániában mindez egybeesett a lakossági vásárlóerő gyors növekedésével. Erőteljesen növelték a hazai vásárlóerőt a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások hazautalásai, amelyek az utóbbi években öt-hatmilliárd eurót tettek ki. Mivel Románia belső piaca kétszer akkora, mint Magyarországé, a GDP növekedését az erősödő belső fogyasztás is húzta fölfelé. Noha a romániai lakossági jövedelmek nem érik el a magyar színvonalat, az élelmiszer drágább, mint nálunk. Ez is összefüggésben áll azzal, hogy - mint Vincze Mária utal rá - a román háztartások fogyasztásának 38-40 százalékát az élelmiszer teszi ki.
A román mezőgazdaság jelenleg nem képes kielégíteni sem a kereskedelem, sem a feldolgozóipar igényeit. Romániában még nem olyan mértékű a szuper- és hipermarketek térhódítása, mint Magyarországon. Ott a multinacionális áruházláncok betelepülése öt-hat évvel később kezdődött, mint nálunk. A román kormányok patriótább gazdaságpolitikát folytatnak, mint a magyar kormányzat. Ennek egyik mozzanata, hogy a kilencvenes években a német és a román állam megállapodást kötött a romániai piacok fejlesztésére. A német állam pénzügyi támogatást adott, amelyet a román önkormányzatok minimális kamattal folyósítottak a saját piaci cégüknek. A 400 ezer lakosú Temesvár például négymillió eurónyi pénzt kapott erre a célra. A támogatásból a város szélén, kiválóan megközelíthető helyen felépült az új, korszerű piac. A piacüzemeltető cég a nyereségéből visszafizeti a hitelt az önkormányzatnak, amely köteles azt újabb kisvállalkozások fejlesztésére fordítani.
A román gazdaságpolitika inkább a magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozóipart támogatja, mint az alapanyagok tömegtermelését. Jellemző, hogy nem a minőségi készárut előállító Pick exportál igazán sokat Romániába, hanem Piero Pini kiskunfélegyházi vágóhídja, a Hungary Meat.
- Nem mindegy, hogy egy román feldolgozó Rotterdamból vásárol vagy Kiskunfélegyházáról - mondja Plesztovits István, a Hungary Meat Kft. kereskedelmi igazgatója. - Óriási a verseny a német, a holland, a dán és a magyar hús között, de mi szerencsére közel vagyunk.
Idén május közepéig 73 állattenyésztéssel, húsfeldolgozással vagy húskereskedelemmel foglalkozó céggel szemben indult felszámolási eljárás, így az ágazat az örök vesztes építőipar mellett a válság másik nagy vesztese. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a Herz felszámolásáig a legnagyobb elbukó cég a csaknem ötmilliárdos forgalmú gerjeni Pegano-Pig sertéstenyésztő társaság volt.
