Egymilliárd eurós beruházással már 2009 második felétől épülne a King,s City névre keresztelt gigászi méretű szórakoztató-központ a Velencei-tó mellett, Sukoró határában - tudta meg a Népszabadság. A Joav Blum vezette, izraeli, német és amerikai befektetőcsoporthoz közel álló forrásunktól megtudtuk: a háromezer szobás szállodát, kaszinót, golfpályát és hazánk régióit bemutató szórakoztató-központ a hírekkel ellentétben nem 2011-ben, hanem csak 2013-ban nyílna meg. Információink szerint a beuházáshoz szükséges pénz már az építettők rendelkezésére áll, s jövőre elindul az az ösztöndíj-program, amelynek keretében képzik a létesítmény leendő vezetőit.

A grandiózus, s idén áprilisban a kormány által kiemeltté nyilvánított beruházást azonban késleltetheti, s extrém esetben meg is hiúsíthatja, hogy az ügyészség közbelépett. Állítólag fogást keresnek a magyar állam és a beruházók között létrejött telekcsereügyleten, amely által a befektetők szert tettek a Sukoró külterületén található mintegy 70 hektáros földterületre. Megóvták a telekből leválasztandó és állami tulajdonban maradó -, 10 méter széles -, összesen kéthektáros parti sáv földhivatali bejegyzését eljárási hibákra hivatkozva.

Ezért az eljárást meg kell ismételni, addig pedig nem jegyzik be a befektetők tulajdonjogát a földhivatalban. Csakhogy a hivatali eljárás végégig az állam sem lesz tulajdonosa annak a három, Albertirsa és Pilis közelében található földnek, amelyet a sukorói telekért cserébe kapott. Ez azért probléma, mert ezeken a területeken halad keresztül a leendő M4-es autópálya nyomvonala, márpedig addig, ameddig az ingatlanoknak nem az állam a tulajdonosa, semmilyen az építkezést megelőző hatósági engedélyezési eljárást nem lehet elkezdeni. Ez végső soron az autópálya kivitelezését késleltetheti. Hogy meddig, azt nem tudni, mert az ügyészség által kezdeményezett vizsgálatoknak nincs törvényes határideje.

Az M4-es autópálya építéséről 2007-ben döntöttek, ebben az évben vásároltak a befektetők a Pilis és Albertirsa közelében fekvő telkek közül kettőt, a harmadikat valamivel később. Itt halad keresztül az M4-es, ezért a területet felajánlották az államnak a sukorói ingatlanért cserébe. Az érdemi tárgyalásokat a cseréről már a 2008-ban megalakult Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. folytatta le a tulajdonosokkal. Császy Zsolt, az MNV Zrt. értékesítési igazgatója elmondta: a tranzakció előkészítése hónapokig tartott, s hosszas tárgyalások során alakult ki a konstrukció: a sukorói telkekért cserébe a három Pest megyei földet és 296 millió forintot kap a magyar állam.

Szerinte nem igazak azok a vádak, miszerint az egész ügyet rekordidő, egy hét alatt ütötték nyélbe. A csere arányosságát firtató kérdésünkre elmondta: az értékbecslést közbeszerzésen kiválasztott cég végezte, amely több mint száz más megbízást is kapott az MNV-től, s egyik más munkájukat sem érte kifogás. Sőt: több tárgyalási forduló kellett ahhoz, hogy Joav Blum elfogadja az értékbecslő által megállapított értéket, mert ő többre értékelte a saját földjeit. Állítja: ha valakinek olyan ingatlanja van, amit az állam közcélra kíván hasznosítani, s az illető egy másik, általa megjelölt ingatlanra kívánja azt cserélni, a vagyonkezelő ezt nem utasíthatja el ­ a hazai szabályozás szerint.

A múlt év végén a befektető átutalta a különbözetet, a 296,6 millió forintot - tájékoztatott az igazgató, ám az öszszeg egyelőre letéti számlán van, hiszen a tulajdonosokat csak akkor jegyzi be a földhivatal a telekkönyvekbe, ha az említett parti sávot leválasztották a sukorói telkekről.

Sajtóhírek szerint a hatóságok azt is vizsgálják, hogy a magyar-izraeli kettős állampolgár Joav Blum valóban Sukorón él-e, vagy csak állandó lakhelye van oda bejegyezve. A beruházás ellenzői szerint ugyanis a csereszerződés nem érvényes, ha Blum nem él ott. Az igazgató megjegyezte, hogy a törvény értelmében csereügylet esetén csak az egyik félnek kell helyi lakosnak lennie, ezért lényegtelen Joav Blum lakhelye, hiszen a másik fél a magyar állam. De azért is lényegtelen, mert a szerződés megkötésekor ez a jogszabály még nem volt hatályos.

Az ügylettel és a beruházással szemben a jogi mellett környezedvédelmi aggályok is felmerültek, több szervezet is tiltakozik a fejlesztés ellen Az MNV Zrt. arról tájékoztatott, hogy a terület nem tartozik a Natura-2 védelem alá. A befektetőcsoport évente kétmillió eurót kíván környezetvédelmi beruházásokra fordítani öt év alatt, amelynek eredményeképp a tó vízminőségét is saját költségükön javítanák, s turisztikailag is vonzó, zöld környezetet alakítanának ki a majdan megépülő komplexum körül. Annak érdekében pedig, hogy a központ által generált forgalom a környékbelieket ne zavarja, közvetlen összeköttetést kívánnak kialakítani az M7-es autópályával. Ezekkel az ígérvényekkel azonban aligha sikerül leszerelni a zöldszervezetek határozott tiltakozását.

Ázsiai és amerikai turisták a célcsoportban

Lapunk a befektetőkhöz közel álló forrásokból úgy tudja: a King,s City működtetői a Távol-Keletről és más ázsiai országokból, valamint Amerikából kívánnak vendégeket szervezni a szórakoztató-központba, így annak szolgáltatásait is ezen vendégkör igényei szerint alakítanák ki. A tervek szerint a csoportok különgéppel érkeznének a közeli repülőterekre: akár Ferihegyre, amely egyórányi buszútra található, akár a később esetleg megnyíló, a Fejér megyei Börgöndre tervezett légikikötőbe.