Nyárra lehet Déli Áramlat Zrt.
Két hete Szocsiban az orosz Gazprom a Déli áramlat néven tervezett, Európába vezető új gázvezeték szinte minden érintett államával megállapodásokat írt alá, kivéve Magyarországgal. Bulgáriával rögzítették egy új vegyes vállalat létrehozását, Görögországgal és Szerbiával az együttműködésről és a közös cégek feltételeiről állapodtak meg, a tényleges célállomással, azaz Olaszországgal pedig a vezeték megduplázását határozták el.
Habár a magyar féllel az idén márciusi moszkvai Gyurcsány-vizit alkalmával a most aláírtakhoz nagyon hasonló megállapodás jött létre - tehát mondhatni, mi tartunk a legelőrébb -, Magyarország mégis hiányzott az asztaltól. A mi papírunk ugyanis ugyanezt a napot jelölte ki a vezeték magyar szakaszát majdan működtető orosz-magyar vegyes vállalat alapszabályának elfogadására, vagyis megalapítására. Ez különösebb visszhang nélkül elmaradt.
Lapunk információi szerint a Gazprom kért egy hónapos halasztást. Félhivatalos magyarázatok szerint azért, mert el voltak foglalva a többi egyezmény előkészítésével. A legésszerűbb oknak viszont az tűnik, hogy a magyar sürgetés ellenére a Gazprom a különböző országokkal kötött megállapodásait igyekszik "egyenszilárdságúvá" tenni. Kérdésünkre, miszerint igaz-e, hogy a Gazprom kérte a halasztást, és ennek mi volt az oka, az orosz cég hivatalosan azt közölte lapunkkal: a megvalósítás a tervek szerint halad. Az MFB-nél lapunk értesüléseit nem kívánták kommentálni.
Tapasztalataink szerint a többségben állami tulajdonú Gazprom és a magyar felet képviselő állami MFB között olajozott az egyeztetés. Így reálisan nyárra - a részes államok közül velünk először - ténylegesen is megalakulhat a vegyes vállalat.
Ezzel együtt komoly csűrés-csavarás folyik az alapszabály, illetve a "részvényesi megállapodás" pontos szövegéről, tekintve, hogy az üzletileg is kényes 50-50 százalékos megoszlás mellett az ügyet mindkét oldalon nagy politikai figyelem övezi. A tervezet szerint a vegyes vállalat neve Déli Áramlat Magyar-Orosz Zrt. lesz, 5 millióról 50 millióra emelkedő alaptőkével. Ezt a beruházási igények alapján növelnék. Az elnöki posztot évente töltik majd be az orosz és a magyar fél képviselői. Az első elnök Erős János, az MFB vezérigazgatója lehet. A cég élén négytagú igazgatóság - két-két magyar és orosz taggal -, illetve a feleket képviselő egy-egy vezérigazgató áll majd.
A kiegyensúlyozásra törekvő szabálytervezet alpontjaiban viszont némi orosz túlsúly tükröződik. (Már a tavaly márciusban nyilvánosságra hozott első kormányközi megállapodás rögzítette, hogy a csőben lévő gázról kizárólag a Gazprom rendelkezik.) Az igazgatóság mellett ugyanis egy "irányító bizottság" alakulna, amely pedig létrehozna egy "munkacsoportot". Noha az irányító bizottság is paritásos alapú, és csak javasolhat az igazgatóságnak, első elnökét, valamint a számos szakmai feladatot felügyelő munkacsoport mindenkori vezetőjét már a Gazprom jelöli ki. Ráadásul az irányító bizottságban kivételes, "nemzetközi jellegű és az MFB-t hátrányosan nem érintő" kérdésekről a Gazprom egyedül is dönthet. (Ínyencfalat egy esetleges perben ügyvédnek, bírónak egyaránt.) A most zajló "apróbb módosítások" alighanem ezeket a pontokat érintik leginkább. A magyar fél törekvése az lehet, hogy a cégben fajsúlyos döntés ne születhessen a hagyományos szinteken kívül. Orosz részről viszont - úgy tudjuk - ezt csupán a hatékonysággal indokolják: mivel más országok üzemeltetői is hasonlóképpen épülnének fel, a párhuzamos csoportok jóval gyorsabban meghozhatnak sürgető döntéseket. Részükről indokolható a nemzetközi vonatkozások kézben tartásának igénye, főképp az eddigi gázvezeték nyomvonalán fekvő Ukrajna érdekérvényesítő politikája ismeretében. Nálunk viszont már tavaly, amikor magyar részről - sokak szerint a Mol helyett - a gáziparban nem túl járatos MFB-t jelölték ki szerződő félként, felmerült: az orosz fél szakmainak álcázott érvekkel kísérli majd meg átvenni a tényleges irányítást a cég felett, amit az MFB nem lesz képes kellően ellensúlyozni. Habár a magyar banknál eddig tényleg nem hirdettek mérnökfelvételt, erre "szükség esetén" állítólag készek.
A különböző magyar-orosz megállapodások mindeddig kínos precizitással rögzítették a hazai nyomvonal tervezési kérdéseit. Ezt a munkát a Gazprom és a Mol magyar leányvállalata, a Sep Co. készítené. Miközben a Mol és a Gazprom komoly előrehaladást ért el egy a Déli áramlathoz csatlakozó magyar gáztároló ügyében, a vezetéktervek csak nem készülnek el. Felmerült, hogy a Sep Co. csupán előtanulmányt készítene, a véglegest pedig egy általa kiírt pályázat alapján egy szakértő cég végezné el. Ilyen pályázatról azonban nem tudni. (A napokban a Déli áramlat versenytársaként ismert Nabucco magyar terveinek előkészítésére az Olajtervet jelölték ki.) Mindenesetre a Gazprom lapunknak küldött válasza szerint a vegyes vállalat megalapítását követi a tervtanulmány "véglegesítése", majd 2010 tavaszán "az egész projektre vonatkozó végleges befektetői döntés elfogadása". A jelek szerint tehát ez ügyben a Gazprom malmai épp a magyar parlamenti választásokig őrölnek.
Júniusban a Gazprom Szlovéniával is szerződést ír alá a Déli áramlatról - jelentették be Moszvában annak kapcsán, hogy az ország 15 évvel meghosszabbította az orosz állami vállalattal jövőre lejáró gázvásárlási szerződését. Délnyugati szomszédunkhoz értelemszerűen Magyarország felől jöhetne a gáz, de hírek szerint Horvátország sem bánná, ha a magyar kerülő helyett Szerbiából rajta keresztül haladna az áramlat tovább, még ha így korábbi háborús ellenfelétől is kapná a fűtőanyagot. E tekintetben egyre felértékelődik Ausztria szerepe, ami egyelőre kérdéses.
