A bizonytalanság és a félelmek legfőbb oka az, hogy az állampolgároknak, vállalkozóknak és a gazdálkodó szervezetek szakembereinek nincsenek kellő ismeretei - írta a Vasárnapi Hírek. 1988. január 17-én.

A személyi jövedelemadó és az áfa magyarországi bevezetésekor Kupa Mihály egy olyan televíziós sorozattal vált ismertté, amely az új rendszert magyarázta. A Népszabadságban minden héten egy teljes oldal foglalkozott a kérdések megválaszolásával.

Volt tájékoztatás - és elméletben ugyebár nem lehetett vita, legfeljebb szakmai köntösbe bújtatott. Például: volt, aki már akkor azon kesergett, hogy az új adórendszer korlátozza a gyermekvállalási kedvet. Sokan mondták, hogy a bevallásokat képtelen lesz kitölteni a többség - vagy azok hitelességét ellenőrizni az adóhivatal. Balázsy Sándor közgazdász pedig még a tervezet elfogadása után ('87 augusztusában) arról írt a HVG-ben, hogy a túl magas bérterhek korlátozzák a beruházási hajlandóságot, ezért a tervezett mérték csökkentését és egy vagyonadó bevezetését javasolta.

Azóta - ebből a szempontból - meglepően kevés a változás. A vagyonadó bevezetése két okból szükséges. Azért, mert nélküle magas bérterhekkel kell az állami jövedelmeket megteremteni. És azért, mert az az adórendszer, amely csak a jövedelmet és a fogyasztást terheli, arra ösztönöz, hogy a kereset és a vásárlások eltitkolása mellett halmozzanak fel polgárai minél nagyobb (egyébként nem adózó) vagyont. Ezért a bér és a számla a csalás alapja - a luxusautó és lakás a jólét jelképe.

Az általános vagyonadó bevezetése körülbelül akkora jelentőségű változás a magyar adórendszerben, mint annak létrehozása volt. Huszonöt éve senki se tudta volna elképzelni, hogy maga (vagy ha nem is ő, de egy közeli ismerőse, és nem egy könyvelő) számolja ki a jövedelemadóját. Ma senki sem tudja elképzelni, miként becsli majd meg maga az ingatlanja forgalmi értékét. (Pedig, ha hirdetést ad fel, amikor eladja, épp ezt teszi.)

Kérdés van ezer, válasz kevés. A kormány nem állította ki Kupa Mihályt tájékoztatni, a lapban nincs hely sorozatra. Nincs hely elmagyarázni, hogy a táblázatok iránymutatók, hogy az APEH aligha tudja majd felbecsültetni az összes házat (és nem is teszi majd meg, mert neki is drága mulatság volna).

Nem tudjuk, nem tudhatjuk, miként működik majd a vagyonadózás húsz év múlva - valójában azt sem, jövőre hogyan fog. Húsz év alatt a személyi jövedelemadót is átírták legalább húszszor, és minimum kétszer ennyi tervet ismerhettünk meg. Az ingatlanadóra csak eddig tucatnyi különböző hivatalos elképzelés született, majd halt el ismét.

Az se biztos, hogy a mostani a legjobb mind közül. Inkább tűnik úgy, hogy nem minden idők legjobbja. De legalább lehetne mihez hozzászokni.