A válság kirobbanása egy időre visszavetette a pénzügyi termékek iránti lakossági bizalmat, azonban mára a 2008 első félévi (azaz a hitelválság kirobbanása előtti) szintre állt vissza azoknak az aránya, akik igénybe vennének például folyószámlát vagy bankkártyát, de más pénzügyi termékek elterjedtségének csökkenése is gyakorlatilag a statisztikai hibahatár környékén van.

Míg a válság nyomán tavalyhoz képest továbbra is csak feleannyian terveznek valamilyen hitelt felvenni, addig mára a befektetést keresők aránya a tavalyi 4,2 százalékhoz képest 5,8 százalékra nőtt.

A lakossági költekezés lefékeződése mára jócskán megmutatkozik az élelmiszer-kereskedelem forgalmán is, így január-februárban 4 százalékkal csökkent az élelmiszer-vásárlás a GfK szerint. Ugyanakkor ez elsősorban mennyiségi és nem értékbeli csökkenést jelent, vagyis a Gfk szerint nem igazolódott be az a vélekedés, hogy a fogyasztók át fognak térni az olcsóbb, jellemzően a kereskedelmi láncok saját márkás termékeire.

- Magyarország valószínűleg nem lesz diszkontország - mondta Dörnyei Otília, GfK igazgatója kérdésünkre válaszolva -, legalábbis a jelenlegi piackutatási adatok arra utalnak, hogy a döntően olcsóbb, jellemzően saját márkás termékeket kínáló diszkontok (Lidl, Aldi, Penny, Profi) nálunk nem tudnak a piac olyan meghatározó szereplőivé válni, mint Ausztriában vagy Németországban. Nálunk ugyanis a spóroló vagy megrendült vásárlóerejű fogyasztó továbbra is inkább a régi, megszokott termékből vásárol - csak kevesebbet.