A számított értéket két lépcsőben kell meghatározni. Az elsőben az alapterületet be kell szorozni a törvényjavaslat mellékletében megadott alapértékkel, majd az így kijött eredményt kell számos tényezővel korrigálni. Például ha valakinek Budapest II. kerületében van családi háza, akkor az alapérték 400 ezer forint négyzetméterenként. A XV. kerületben 275 ezer, míg a fővárosi agglomeráció községeiben 160 ezer, egy Tolna megyei községben pedig 93 ezer forint a négyzetméterenkénti alapérték. Az alapértékkel kiszámított forgalmi értéket több tényezővel kell korrigálni, azaz szorozni. Például ha a ház téglából van, akkor a korrekciós tényező 1, míg ha a ház házgyári paneles, avagy könnyűszerkezetes (készház), akkor a korrekciós tényező 0,9. A fa (gerenda) ház korrekciós szorzója viszont 0,85, tehát az ilyen ház számított értéke 15 százalékkal olcsóbb, mint az ugyanott lévő, ugyanakkora téglaházé.

Ha az épület kora 10 és 30 év között van, akkor a szorzószám 1, a 10 évnél fiatalabb épületeknél 1,15 a korrekciós tényező. A 30 évnél régebben épült házak forgalmi értéke 5 százalékkal, a 80 évnél idősebbeké 15 százalékkal csökken.

Korrekciós tényező a lakás teljes felújítása is, ami azt jelenti, hogy megközelítőleg az épület eredeti műszaki állapotát és használhatóságát állítják vissza. Ha a teljes felújítás 10 éven belül történt, akkor a korrekciós szorzó 1,1, míg ha 10 és 20 év között, akkor a szorzó 1. Ha valaki felújítja a lakását, akkor az évi vagyonadójából levonhatja a felújítás számláiban szereplő áfát, de nem többet, mint amennyi maga az adó.

A 100 kilogrammnál nehezebb felszálló tömegű légi járművek után kell majd vagyonadót fizetnie a tulajdonosoknak, ebbe a kategóriába tartozik a repülőgépen kívül egyebek között a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, illetve a vitorlázó-repülőgép is, de a sportszövetségek és a légi üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezetek mentességet élveznek.

Épülő könnyűszerkezetes ház