Változatlanul hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a jegybanki alapkamatot. A grémium előtt két javaslat szerepelt: egy 50 bázispontos csökkentés, valamint a 9,5 százalék megtartása. A testület végül túlnyomó többséggel az utóbbi mellett tette le a voksát - jelentette be Simor András, az MNB elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón. A döntés megfelel a hazai és a nemzetközi elemzők várakozásainak.

Az MNB a döntést azzal indokolta, hogy az elmúlt hónapokban tovább romlottak a világgazdasági kilátások. Ennek következményeként a magyar gazdaság visszaesése nagyobb lesz az európai átlagnál. Ez még akkor is így van, ha a különböző konjunktúraindexek az elmúlt hetekben már a gazdasági környezet stabilitásáról, javulásáról tanúskodtak. Simor András hozzátette: a gazdaság külkereskedelmi szerkezete miatt az európai visszaesés a hazai exportálókat rendkívül érzékenyen érinti. A versenyképesség javítását célzó kormányzati intézkedések, valamint az elmúlt időszakban tapasztalt reálleértékelődés a külső kereslet viszszaesését csak részben képes ellensúlyozni. Így az európai növekedési kilátásokkal párhuzamosan érdemi fellendülés csak 2011-ben várható - jegyzi meg az indokolás.

Mindez jól látható a jegybank legfrissebb - ugyancsak hétfőn nyilvánosságra hozott - inflációs előrejelzésében is. Az MNB szerint az éves, átlagos infláció az idén 4,5 százalék lesz, 2010-ben 4,3 százalék, míg 2011-ben 1,9 százalékra mérséklődik. A gazdasági növekedés ugyanezen időszakban -6,7, -0,9 és 3,4 százalék lesz. Simor András kifejtette, hogy a 2010-ről 2011-re csökkenő infláció nem meglepő, mivel jövőre az adóhatásoktól megtisztított infláció már csak alig valamivel lenne 2 százalék fölött. Ez a hatás pedig a következő évre ki is fut, így a 2011-es adat már nem számít drasztikus csökkenésnek.

A jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy az egyensúly biztosítása érdekében hozott kormányzati intézkedések hoszszabb távon elősegítik a növekedési ütem emelkedését és segítik a piaci bizalom helyreállítását is. A jövőbeli kamatpolitikáját illetően Simor András kifejtette: az alapkamat csökkentésére akkor lesz lehetőség, ha a kockázati megítélés javulása tartós lesz és a monetáris lazítás nem veszélyezteti a tőkeáramlásokat.

Nem döntötték el, beolvadjon-e a PSZÁF a jegybankba

A világgazdasági válság hatására egyértelművé vált, hogy a pénzpiacok felügyeletén változtatni kell. Az eddigiekkel szemben a rendszerkockázati elemek kiszűrésére kell koncentrálni. A pénzügyi felügyeleteknél az előretekintő, kockázatfeltárásra irányuló működési struktúra a kívánatos. A megváltozott elvárásokra itthon is reagálni kell, s folyamatos egyeztetések vannak az MNB, a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete között - reagált lapunk arra vonatkozó kérdésére, hogy igazak-e azok a hírek, amelyek szerint a PSZÁF beolvadna a MNB-be. Simor szerint a megváltozott igényekre adott válaszokba a szerkezeti átalakítások is beleférnek. Kiemelte viszont: az Magyar Nemzeti Banknak nincs hivatalos állásfoglalása az ügyben, és semmilyen döntés nem született. Hozzátette: a sajtóban megjelent híreket tendenciózusan állították be, a jegybank egy kérdére adott válaszából vontak le következtetéseket.

Simor: Túlnyomó többség a tartás mellett