Vagyonadó a belvárosi lakásokra

Már egy hetvenöt négyzetméteres lakás után is jó eséllyel vagyonadót kell fizetni a belvárosi bérházak lakóinak a vagyonadóról szóló törvényjavaslat alapján, amit pénteken nyújtott be a parlamentnek a kormány.

Az adó fizetésekor kalkulált forgalmi értéket kerületekre és négyzetméterre bontva tartalmazza a javaslat melléklete: ez alapján az V. kerület mellett a budai oldal "úri negyede", az I. és a II. kerületben kell a legmagasabb, négyzetméterenként 400 ezer forintos forgalmi értékkel számolni a többlakásos épületeknél. A rákospalotaiaknak és a csepelieknek viszont nincs miért aggódniuk: a XV. és a XXI. kerületnél a legalacsonyabb, 200 ezer forint a forgalmi értékhatár.

Vidékre tekintve a legmagasabb négyzetméterenkénti érték a Győr-Moson-Sopron megyében lévő megyei jogú városok lakosaira hárul (230 ezer forint), míg Nógrád (130 ezer) és Szabolcs (105 ezer) számít a legkevésbé értékesnek. Az adó számítása során a hasznos alapterületből kell kiindulni: ez a javaslat definíciója szerint a teljes alapterületnek azon része, ahol a belmagasság legalább 1,9 méter, és beletartozik a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is, míg a fedett terasz, tornác, valamint a három oldalról zárt erkélyek alapterületének 50 százalékát kell figyelembe venni.

Adókötelezettség a lakóingatlanok (valamint a vízi légi járművek, nagy teljesítményű személygépkocsik) után áll fenn. Az önkormányzatok aggódtak, hogy rájuk is kivetik az adót, ám őket (mellettük pedig a Magyar Államot, az egyházakat és más szervezeteket) mentesíti ez alól a javaslat. Az adó tárgya a lakás, az üdülő vagy a lakásnak, üdülőnek minősülő épületrész, az ezekhez tartozó telkekkel együtt. Több tulajdonos esetén a tulajdoni hányadok arányában oszlik meg az adókötelezettség, ami a lakóingatlanra kiadott használatbavételi, illetve fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Megszűnni pedig akkor fog, ha az épület megsemmisül vagy lebontják, de ekkor is annak az évnek az utolsó napján.

Késleltetett adófizetést (adófelfüggesztést) tesz lehetővé a javaslat a 62. életévüket betöltötteknek, a rokkant vagy rehabilitációs járadékban részesülő embereknek. A meg nem fizetett adó - kamatostul - az örökösökre száll. Kamatmentes lesz viszont az adófelfüggesztés a kiskorú örökös esetén, neki az adót a nagykorúvá válást követő 2 éven belül kell megfizetnie. Élhetnek továbbá az adófelfüggesztéssel a vonatkozó törvény szerinti álláskeresők, akiknek a munkája a foglalkoztató érdekkörében felmerült ok miatt szűnik meg: ők az adót két év után fizetik meg, de kamat csak a második évi adó után ketyeg. Adókedvezmény jár a nagycsaládosoknak, ahol legalább három gyermeket tartanak el. A kedvezmény a harmadik és minden további gyermekenként
15 százalék, de legfeljebb a 100 millió forint adóalapra jutó adó. A felújítás után is igénybe lehetne venni kedvezményt, mégpedig a számla áfatartalmának mértékéig, de ez nem lehet több, mint egy évi adó, és csak a jövő januártól induló felújítások esnek bele. A műemléki épületekre pedig adómentességet biztosít a javaslat.

Az adó alapja a lakóingatlannak a naptári év első napján fennálló állapot szerinti forgalmi értéke, ami az a pénzben kifejezhető érték, amely a vagyontárgy eladása esetén árként elérhető. Az adó mértékét sávosan határozzák meg: a 30 millió forint alatti ingatlanok után nem kell adózni, a 30 millió felettieknél pedig 50 millió forintig az adóteher 0,35 százalék, amit az első forinttól kell számolni, majd az 50 millió fölötti részre pedig 0,5 százalék vetül. (B. F. Z.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.