Három hét múlva már csörög a kétszázas
Alig három hét múlva elkezdi forgalomba hozni a jelenleg használt bankót felváltó kétszázforintos érméket a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az új fémpénzeket június 15-étől lehet kézbe venni. A bankjegyek november 15-éig maradnak törvényes fizetőeszközök, így öt hónapunk lesz arra, hogy hozzászokjunk a változáshoz.
Az érmék tömeges gyártása jó két hónapja indult el, az új kétszázasból eddig több mint húszmillió darabot gyártott a Magyar Pénzverő Zrt. A tervek szerint összesen 71 millió darab készül. Egy érme előállítása harminckét forintba kerül, ebből huszonkettő az alapanyag, tíz forint a megmunkálás költsége. A bankjegy érmére cserélése mellett elsősorban a költségcsökkentés és a praktikum szól, de az is fontos szempont volt, hogy a lakosság hozzászokjon a magasabb értékű érmék használatához, hiszen az egy- és a kéteurós érmék jelenleg mintegy 280, 560 forintot érnek.
Mivel kis címletről van szó, lényegesen gyakrabban használjuk, mint a nagyobb értékű bankjegyeket, emiatt sokkal hamarabb el is használódnak: a kétszázforintos bankjegy élettartama alig két év, miközben a nagyobb címletű papírpénzek öt-hét évig is bírják. Kibocsátása, vagyis 1998 óta folyamatosan növekszik iránta a kereslet, és éves selejtezése 2007-re már elérte a forgalomban lévő mennyiség ötven százalékát. A kétszázasok újragyártása, azaz a pótlás évente fél-egymilliárd forint kiadást jelentett az MNB-nek. A bankjegyek feldolgozása is költségesebb, mint az érméké, mivel a valódiság- és forgalomképesség-vizsgálatuk nagyobb technikai és emberi erőforrásokat igényel. Az érmére való áttérés már 2012-től biztosan megtérül, és a megtakarítás - mai áron számolva - minden további évben közel egymilliárd forinttal nő.
A kisebb értékű bankjegyek pénzérmével történő felváltása megszokott eljárás. Magyarországon is több esetben került sor arra, hogy egy jól bevált bankjegyet idővel érmeként bocsátott ki a jegybank. Korábban tíz-, húsz-, ötven- és százforintos bankjegy is létezett, de amikor megváltoztak a készpénzhasználati szokások, célszerűvé vált lecserélésük. A tíz- és húszforintos bankjegy 1992-ig, az ötvenforintos 1996-ig, a százforintos bankjegy pedig 1998-ig volt forgalomban.
Az új kétszázforintos érme bimetál, azaz két eltérő - kívül sárga, belül ezüstszínű - fém ötvözetéből készül. A külső, sárga gyűrű 75 százalékban rézből, 21 százalékban cinkből és négy százalékban nikkelből áll. (Ugyanebből az ötvözetből készülnek az öt-, illetve húsz- forintosok.) A belső, szürke mag 75 százalékban rezet, 25 százalékban nikkelt tartalmaz. A pénzverdébe Dél-Koreából érkeznek az előre gyártott és összeszerelt bimetál fémlapkák, amelyekre az érmék elő- és hátlapját verik. Azért onnan, mert ők adták a legjobb árajánlatot, ahogy a százas kivételével a többi érme anyagára is (a százashoz Németországból érkezik a lapka).
Az érmén a Lánchíd látható, amelyet - a forint története során először - a lakosság választhatott ki. Az MNB tavaly októberben két héten át tartó internetes és telefonos szavazást indított: hat látványterv közül lehetett választani.
A szavazáson csaknem kétszázezren vettek részt, és a voksok több mint felét a Lánchíd kapta. Bár 9 grammjával ez lesz a legnehezebb érménk, súlya csak egy grammal több, mint a százasé. Átmérője 28,3 mm, így hajszálnyival nagyobb az ötvenesnél. Az érméről már a gyártás előtt egyeztettek minden érintettel, köztük a Vakok és Gyengénlátók Egyesületével, valamint a pénzautomaták üzemeltetőivel. A BKV és a parkolási társaságok a próbaveretből és a forgalomba kerülő érmékből is kaptak a gépek átállításához.
(Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült)
