Őszre várható versenyhivatali döntés az élelmiszer-etikai kódex ügyében - mondta tegnap Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. A szervezet eljárást indított az etikai kódexet aláíró szövetségekkel szemben, mivel alapos a gyanú, hogy a megállapodás több pontja ellentétes a hazai és az uniós versenyszabályokkal. A vizsgálat ugyan kiterjed majd a megállapodást tető alá hozó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szerepére is, ám - mint az a GVH által szervezett pénteki háttérbeszélgetésen elhangzott - a hatályos versenytörvény alapján a hivatal nem járhat el állami szervezetekkel szemben.

Az etikai kódex megalkotását az FVM szorgalmazta. Ennek érdekében az elmúlt években folyamatosan tárgyalt a kereskedő cégek képviselőivel, elsősorban az Országos Kereskedelmi Szövetséggel (OKSZ). A kereskedők rendre azzal utasították el egy közös etikai testület létrehozását, hogy az lényegében piacellenes, mert a kereskedők és a beszállítók piaci alkufolyamatába egy harmadik - állami fél - is beleszólhat. Az agrártárca egyre erőteljesebb nyomására azonban tavaly elindult az etikai kódex kialakítása, immáron az állam részvétele nélkül. Erre akkor a GVH is áldását adta. Ám, mint azt Nagy Zoltán leszögezte: a GVH-hoz tavaly ősszel eljutott megállapodástervezetekben még nem szerepeltek a most versenykorlátozónak talált pontok. A végül egy hónapja aláírt dokumentumot ráadásul csak aláírás után látták - állítják a GVH-nál -, így nem maradt más lehetőségük, mint eljárást indítani.

Torjákné Amberger Terézia, a GVH irodavezetője ugyanakkor hangsúlyozta: az egyezmény döntő része a nagy kereskedelmi láncok és a beszállítóik közötti aránytalan erőpozíciókon kíván javítani, s ezek a szándékok nagyon is üdvözlendőek. Amennyiben a versenyhivatali eljárás során a vitatott pontok kikerülnek az etikai kódex szövegéből, úgy maga a dokumentum minden további nélkül életbe léphet július elsejétől.

A megállapodás a közvélemény számára arról a pontról vált ismertté, amely a nagy kereskedőláncokat arra kötelezi, hogy azok a polcaikon legalább 80 százalékban hazai termékeket tartsanak. Nagy Zoltán szerint ilyen, magukra nézve kötelező szabályt külön-külön hozhatnak a piaci szereplők, ám egy közös megállapodás már versenykorlátozónak minősül. Nem lett volna megoldás, ha az FVM külön-külön kötött volna egyezséget. Az ilyen szerződések az uniós versenyszabályokat sértik, így könnyen bizottsági eljárást vonhattak volna maguk után. Nagy Zoltán nem kívánt nyilatkozni az eljárás lehetséges kimeneteléről. Utalt viszont rá, hogy hasonló megállapodások esetén nem szabtak ki bírságot. A hatálybalépés előtt ugyanis egy ilyen megállapodás a piaci versenyt ténylegesen nem torzítja.