- A körülményekhez képest elfogadható - értékelték a lapunk által megkérdezett adószakértők a Pénzügyminisztérium (PM) adócsomagját. Más makrokörnyezetben számon kérnének egy markánsabb adótehercsökkentést, de most különösen figyelni kell szerintük a költségvetési egyensúly megőrzésére.

Azért van néhány terület, ahol kritizálják a javaslatot. - Az iparűzési adót például változatlan formában megmarad a rendszerben, sőt azáltal, hogy kikerül a társaságiadóalap-korrekciós tételek közül, a nagy adófizető cégeknek további érvágást jelent - hangsúlyozza Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adótanácsadó cég adópartnere.

További példaként említi a társadalombiztosítási járulékplafon hiányát az egészségbiztosítási ágon: ezt szerinte be kellene hozni, mert a regionális központok létesítése során a külföldi cégek döntéseiben szerinte nagy súllyal esik latba az ide küldendő igazgató személyi bére is. - Csehországban van plafon, Szlovákiában pedig kifejezetten alacsony szinten állapították meg azt a jövedelemhatárt, ami fölött nem nő a biztosított befizetnivalója - mondja a szakértő. A magyar tb-rendszerben jelenleg csak az egyéni nyugdíj-biztosítási járuléknak van plafonja.

A nettó bért módosítja a szuperbruttósítás bevezetése is. Erről az egyik szakértőnek az a véleménye, hogy leginkább az itt munkát vállaló külföldieknek kedvez: ők ugyanis bizonyos esetekben járulékot nem fizetnek, így nem növeli adóalapjukat a szuperbruttósítás, viszont az szja-tábla változásai (alacsonyabb adókulcs, szélesebb sáv) miatt több marad a zsebükben. A jövedelemadó-rendszer egészéről az általános vélemény az, hogy elsősorban az átlag környékén keresők járnak vele jól. Alatta, felette viszont legfeljebb annak lehet örülni, hogy nem változik a jövedelempozíció. A magas keresetűeknek ráadásul különadót is fizetniük kell - szinte mindegyik adószakértő megjegyezte, hogy "figyelni kellene" erre az adózói körre, mert befolyásos, magas státusú emberekről van szó, akik fontos üzleti döntéseik során saját tapasztalataikból is merítenek.

Volt, aki a minimálbér adómentességét emelte ki rossz példaként, szerinte itt volt a lehetőség, hogy ezen változtasson a kormány, ám elszalasztotta.

A vállalkozásoknak az iparűzési adón túl több adóalap-korrekciós tételtől is búcsút kell venniük - ha a parlament változatlan formában fogadja el a javaslatot. Jó hír viszont, hogy lazítanák a létszámkritériumokat a fejlesztési adókedvezményeknél. A válság miatt ezek teljesítése lényegében lehetetlenné vált, mint ahogy a határidőkben is engedékenységet mutat a kormány. A hitelintézetek pedig elhatárolhatják a veszteségeiket, amire eddig nem volt módjuk, szemben más típusú vállalkozással.

A külföldön, adóparadicsomokban tartott jövedelmekre, vagyonokra is kivetette hálóját a PM. Egyes vélemények szerint a kettős adóztatást kizáró egyezmények miatt igen csekély eredményre számíthatnak, ám Erdős Gabriella szerint amennyiben bizonyítható, hogy adóelkerülés a célja az adóparadicsomi regisztrációnak, akkor van lehetőség az adó kivetésére. Szerinte ehhez nagy segítség, hogy a törvényjavaslatban definiálják: a valós gazdasági jelenlétet kell vizsgálni ezekben az esetekben. Tehát ha szállodát működtet ilyen országokban egy magyar állampolgár, akkor nincs oka aggódnia, de ha mindössze egy cégtábla meg egy jogi képviselő jelzi a jelenlétét, akkor igen.

Az egyik legtöbb vitát egyébként nem is azok a javaslatok fogják kiváltani, amelyek az adómértékekre vonatkoznak, hanem egy adminisztrációs változás. A tervek szerint az APEH-hez kerülne a helyi iparűzési adó beszedése 2010 után - eddig a nagyjából 3000, iparűzési adót kivető önkormányzat nagyjából ennyi helyi adóigazgatást tartott fenn, most ezekre vélhetően nem lesz szükség. László Csaba, a KPMG adópartnere szerint ez nagyon lényeges lépés, ami az adóbeszedési hatékonyságot is javíthatja: tapasztalatai szerint az APEH-től sokkal jobban tartanak a vállalkozások, mint a kis helyi adóhatóságoktól.

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a mostani 11 százalékról 27 százalékra emelkedne a tervek szerint. Az adóköteles természetbeni juttatások után az 54 százalékos szja mellett ezt a közterhet is fizetni kell, vagyis ennyivel drágulnak majd ezek a juttatások a munkaadónak.

Mecenatúra: jövőre szerencsejáték adóból

A kulturális járulék megszűntetése is szerepel a jövő évi adómódosítások között. Értesüléseink szerint az eddig évi 7-8 milliárd forintból kulturális mecenatúrát végző Nemzeti Kulturális Alap jövőre már a szerencsejátékokból származó adó egy részéből gazdálkodhat. Kérdés, hogy az eddigi forrást pótolják-e, vagy - miután tavaly nem sikerült bővíteni az úgynevezett internetadóval - akár kétmilliárddal megemelt összeggel finanszírozzák az NKA-t. (V. Gy.)