Számos apró emelést is tartalmazó adócsökkentési koncepciót vihet az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülése elé a kormány - derül ki a Népszabadság birtokába jutott tervezetből. A tervet tegnap tárgyalta a kormány, és ma véglegesíthetik - így egyelőre csak a pénzügyi tárca szándékairól lehet beszélni. Ez alapján jó néhány meglepetés vár a munkáltatókra és a szakszervezetekre a tárgyaláson.

Oszkó hamar előállt a 2010-es adótervével

Ilyen a "tevékenység piaci értékének" bevezetése a járulékminium meghatározásánál. Eddig a minimálisan befizetendő járulék a minimálbér kétszeresénél meghúzott összeg volt minden munkavállalónál - ha ezt az összeget nem fizette ki a foglalkoztató, ellenőrzésre számíthatott, de minimum magyaráznia kellett az okokat. Az új terv az volna, hogy a szakmában meghatározott átlagbér lesz az irányadó minimum (ezt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat teszi közzé). Így az informatikusoknál a minimáljárulék alapja valahol 300 ezer forint körül lenne, míg az utazásszervezőknél maradna a mai összeg (valamivel több mint 140 ezer forint) a textiliparban viszont 80 ezer forint alá csökkenne.

További érdekesség a haláladó visszahozása: miután az ingatlanok örökösödése után megszűnt az illetékfizetési kötelezettség, most ezt az üzletrész öröksége után vezetné be a pénzügyi tárca.

Ugyanakkor bezárnák az ingatlanok adásvételéhez kapcsolódó illetékkiskaput is. Most ugyanis az ingatlanokat egy cégbe viszik be, és azt adják-veszik azért, hogy ne kelljen az illetéket megfizetni.

A tervezett új rendelkezés szerint viszont azon cégek adásvétele esetén illetéket kell fizetni, amelyek ingatlantulajdonnal rendelkeznek. Ezzel párhuzamosan viszont az ingatlanvásárlás illetéke jelentősen csökkenne: alapesetben (nem lakóingatlanoknál) 10-ről 4 százalékra, lakóingatlanoknál pedig a 4 milliós érték felett fizetendő 6 százalék mérséklődne 2 százalékra.

A cigaretta és a gázolaj jövedéki adójának tervezett emelését a pénzügyi kormányzat az árfolyamromlással indokolja: e nélkül ugyanis a forintban meghatározott adók nem érnék el az euróban megkövetelt uniós minimumszintet. Ám 10 százalékkal mégiscsak növelik a benzin és a szeszes italok jövedéki adóját - "bevételi okok" miatt. Az inflációval indokolják ugyanakkor a gépjárműadó tervezett, 15 százalékos növelését.

Bevételnövekedést vár a kormány a kedvezmények megszüntetéséből is - a társasági adóban, és a személyi jövedelemadóban is búcsúzni kell majd számos mentességtől. A politikai egyeztetéseken különösen fájó pont lehet majd az őstermelőknek adott kedvezmény megszüntetése, a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon pedig a munkahelyi kedvezményekről lesz komolyabb vita.

A munkára jutó terhek csökkentésével (a járulékszint újabb csökkentésével, a szuperbruttósítással és a vele párhuzamosan elhatározott szja-mérsékléssel) vélhetően nem lesz senkinek sem gondja - ez mindenütt jelentős adócsökkentést hoz. A kedvezmények megvonása azonban még kérdéses. Az eredeti terv itt a mentességek és kedvezmények eltörlése volt - vagyis a ma adómentesen adható étkezési jegyek, üdülési csekkek a természetbeni juttatások "normál" kulcsával adóztak volna: 54 százalékkal. Most már az a javaslat, hogy a cafeteria rendszerekben szokásos juttatások csak 32 százalékkal (a felső adókulcsnak megfelelően) adózzanak. Így évi 400 ezer forint értékig "mindössze" 32 százalékos kulcs megfizetése mellett lehetne étkezési utalványt, bérletet, iskolakezdési támogatást vagy üdülési csekket adni - ami az 54 százalékos általános teherhez képest valóban engedmény, a mostani adómentességhez képest viszont teher. A kormány azt várja: a juttatások értéke a mostani harmadára csökkenne így, és mindebből 125 milliárd forint bevétele keletkezne.

Válságcsapás a magánpénztárakra

Mégis visszaléphetnek a tb-nyugdíjrendszerbe azon idősebb munkavállalók, akik nem elégedettek a magánpénztáruk teljesítményével - ezt tartalmazza az adóváltozásokról szóló pénzügyminisztériumi előterjesztés. Az indok, hogy a válság nyomán borzalmassá váló magánpénztári eredmények miatt olyan lépésekre van szükség, amelyek helyreállítják a pénztárak iránti bizalmat. A kormányzati előterjesztés szerint azok, akik 2009. január 1-jén elmúltak 52 évesek (vagyis 1957 előtt születtek) és önkéntes döntésük alapján léptek be egy magánpénztárba - vélhetően valamikor tíz évvel ezelőtt - jövőre, egy éven át, utolsó alkalomként még választhatják azt, hogy nyugdíjukat teljes egészében az államtól szeretnék kapni. Ezenkívül a kormányzat számos bizalomépítő lépést is tesz. Így például hozamgaranciát léptetnének életbe, amely a megtakarítások reálértékének fenntartását biztosítja, csökkentenék a pénztárak által felszámolható vagyonkezelési költség maximumát és szigorítanák a magánpénztárak közötti váltás lehetőségét.

Főbb változások 2010-ben

Tehercsökkentések

32 helyett 27 százalékos járulék a teljes bérre (2009 júliusától ez a minimálbér duplájáig jár);

munkaadói és munkavállalói járulékok beolvadnak a bruttó járulékba (egyszerűsítés);

csökkenő szja, szuperbruttósítással. Sávhatár 5 millió forint (kb. a jelenlegi duplája), 17 és 32 százalékos kulcsok;

megszűnik a kulturális járulék;

megszűnik a fix egészségügyi hozzájárulás, (de emelkedik a százalékos);

a nem lakóingatlan megvételekor fizetendő illeték 10-ről 4 százalékra csökken (egymilliárd felett 2 százalékra). Lakóingatlannál 4 millió forint felett 6 helyett 2 százalék az illeték.

Tehernövelések

vagyonadó (30 millió feletti ingatlanok és luxusjárművek terhelése);

jövedéki adó emelés: 10 százalék a benzinnél és a szeszes taloknál, 7,6 gázolajnál 8,9 a cigarettánál;

megszűnő szja-kedvezmények (családi, önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági marad - tandíj, alapítványi, őstermelői, biztosítási és kiegészítő magánpénztári kedvezmény megszűnik);

megszűnő adómentességek (csak a szociális juttatás adómentes, adózik az étkezési jegy, az üdülési csekk és a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulása is);

a bevallott borravaló után is adózni kell;

offshore adó (30 százalékos teher a kivitt jövedelemre);

illetékköteles azon cég átvétele is, amelynek birtokában ingatlan van;

üzletrész öröklése illetékköteles lesz;

15 százalékkal emelkedik a gépjárműadó;

az eva kulcsa 25-ről 30 százalékra emelkedik;

11-ről 27 százalékra emelkedik a százalékos egészségügyi hozzájárulás;

háromszorosára nő a rehabilitációs járulék;

nem a minimálbér kétszerese, hanem az adott munkára jellemző kereset a minimáljárulék alapja.

Új vállalati adó:

19 százalékos adó (16+4 százalék helyett - a hitelintézeti járadék megmarad);

az adó alapjába beszámít a reprezentáció és üzleti ajándék;

megszűnik a helyi iparűzési adó kedvezménye;

megszűnik a tőzsdei ügyeletek nyeresége alapján kapott adóalap-csökkentés;

megszűnik a szén-dioxid-kvóta eladásából származó nyereség adóalap csökkentése;

megszűnik szabadalom, mintaoltalom költségének kedvezménye;

megszűnik a kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága;

megszűnik a képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény;

megmarad a beruházáshoz, innovációhoz és holdingtevékenység ösztönzéséhez kapcsolódó kedvezmény (a fejlesztési tartalékképzés kedvezménye, a gyorsított értékcsökkentés, a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, a kapott jogdíj felének adóalapból történő levonhatósága, és a K+F-kedvezmény);

megmaradnak a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények (szakképzési kedvezmény, munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása utáni kedvezmény, mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye);

megmarad 50 millió forint adóalapig a 10 százalékos adókulcs.