Négy hónappal a Bundestag-választások előtt a német kormány folyamatosan napirenden tartja az Opel sorsát: Angela Merkel (CDU) kancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, az SPD kancellárjelöltje egyaránt el akarja kerülni a márka csődjét, és a beszállítókkal együtt több mint 70 ezer németországi munkahely megszűnését. Merkelék gyors döntést ígérnek a reménybeli befektetőknek, az utolsó szót az Opel amerikai anyacége, a csődeljárás szélén imbolygó General Motors (GM) mondja ki.

Az eddigi elképzelések szerint létrehoznának egy Opel Europe nevű társaságot, amelyben a GM beérné kisebbségi részesedéssel, s az új befektető mellett az európai Opel-márkakereskedők érdekszövetsége is tulajdonos lenne - az utóbbi 15-20 százalék közötti tulajdonrészhez jutna.

A Merkel-kormány időközben tető alá hozta azt az átmeneti finanszírozási tervet, amelynek révén az Opel talpon tudna maradni a új befektető érkezéséig. A 1,5 milliárd eurós hitelgarancia egyik felét a szövetségi állam tulajdonában lévő KfW Hitelbank, a másikat a németországi Opel-üzemeknek otthont adó négy tartomány adná össze. Türingia 60, Rajna-Pfalz 100, Észak-Rajna- Vesztfália 150, Hessen pedig mintegy 450 milliót tenne a közös kalapba.

A német média és a szakszervezetek a jelek szerint a Magnát preferálják, az 5-6 milliárd euró adósságot cipelő Fiat-tól sokkal jobban tartanak. Érdekes elem, hogy a Magna orosz partnereiről, a Szberbank és a GAZ autógyárról senki nem említ meg félelmeket azzal kapcsolatban, hogy a német autóipar egyik jelentős képviselője részben orosz tőke ellenőrzése alá kerülhet.