- Kész tervekkel érkeztek Magyarországra?

- A válságkezelési forgatókönyveket Budapesten írják, az a magyar kormány hatásköre. Ezért nem is hoztunk terveket, arra voltunk kíváncsiak, eddig milyen tapasztalatokat szereztek a magyarok, amit a környező, hasonlóan nehéz gazdasági helyzetbe került és a valutaalap kölcsönére szorult országok is hasznosíthatnának. A célok, amelyeket a kormány fogalmazott meg, helyesek, az ahhoz vezető út, a részletek érdekesek számunkra.

- A 2,9-ről 3,9 százalékra fellazított GDP-arányos hiánycél elfogadtatása mennyire volt nehéz feladat?

James Morsink

- Az első negyedévben - munkanaphatással kiigazítottan - 5,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbihoz képest. Lehet-e roszszabb (vagy akár jobb) a helyzet, mint az IMF által most felvázolt 6,7 százalékos csökkenés?

- A prognózisokat sűrűn kell újraírni az új körülmények figyelembevételével. Három hónappal ezelőtt még 3,3 százalékos visszaesést vetítettünk előre, a mostani 6,7 százalékos zsugorodás már a jelenlegi tudásunk szerinti legvalószínűbb változat. Garanciát persze nem tudunk vállalni érte. Az első negyedéves, kiigazítatlanul -6,4 százalékos GDP-adat nem ért minket meglepetésként, összhangban van várakozásainkkal. Jó jel viszont, hogy Nyugat-Európában már látszanak a recesszióból való kilábalás jelei, a lassú növekedés a második fél évtől beindulhat, hogy aztán
a 2010-ben felgyorsuljon a folyamat.

- Szükségesnek látnak-e további megszorításokat a magyar költségvetésben?

- Az eddig bejelentett költségcsökkentések elegendőek lesznek, most további beavatkozásokat nem látunk indokoltnak. A GDP csökkenése amúgy is hatalmas lyukat üt a költségvetésen. Nagyon fontos, hogy az államháztartás finanszírozhatósága biztosított legyen. Az államadósság szintje Magyarországon kiemelkedően magas, emiatt korlátozottak a kormány lehetőségei a gazdaság ösztönzésében.

- Hogyan értékeli az elkezdődött reformfolyamatokat, hol kellene gyorsítanunk?

- A közkiadások csökkentése az egyik fő terület, a középtávon e téren megtakarítható öszszegekből lehet forrást teremteni az adócsökkentésekhez. Versenyképességi problémát vet fel, hogy a munkát terhelő járulékok kiemelkedően magasak Magyarországon. Csökkenteni kell a terheket, és sokkal nagyobb szerephez kell juttatni a vagyon- és forgalmi típusú adókat. Az adóreform voltaképpen szerkezeti átrendezést jelent a közteherviselésben, hiszen az nem lehetséges, hogy ilyen külső adósságállomány mellett csökkenjenek a költségvetés bevételei. A kiváló szakembereket felvonultató költségvetési tanács és a mögötte álló apparátus sokat tehet azért, hogy a büdzsé kiegyensúlyozott és megalapozott legyen.

- Az utóbbi napokban a támadások kereszttüzébe került az ingatlanadó bevezetése. Ön mit tanácsolna a kormánynak?

- A központi ingatlanadó bevezetése ragyogó ötlet, hiszen a ház, a lakás nem old kereket, megadóztatása tehát viszonylag egyszerűen kivitelezhető, s nehéz kibújni alóla. Mivel egy százalék alatti mértékről van szó, ez szerintem nem jelentene túlzott terhet az ingatlantulajdonosok számára. Halkan megjegyzem, egy magasabb adószint jobb lett volna. Ami szintén lényeges, hogy az adórendszerben végrehajtott változtatásoknak széles társadalmi elfogadottságuk legyen.

- Elég lesz-e Magyarországnak a 2010 márciusáig biztosított 20 milliárd euró készenléti hitel, amit az IMF, az EU és a Világbank adott össze, vagy már tárgyalnak egy esetleges újabb hitelkeretről?

- Ez szóba sem került a tárgyalásokon. Úgy látjuk, a pénz kitart a szerződés lejártáig. Hogy mi lesz jövő március után, arról még korai beszélni, hiszen rengeteg a bizonytalansági tényező a gazdasági helyzet alakulását illetően.

- Legkésőbb jövő tavasszal választások lesznek, s a mai erőviszonyok elsöprő ellenzéki sikert vetítenek előre. A Fidesz vezetői többször is kijelentették, hogy a mai kormányt elszámoltatják, döntéseit felülvizsgálják. Az IMF-hitel körül is komoly aggályaik voltak. Tartják-e a kapcsolatot az ellenzékkel?

- Amikor az IMF delegációvezetőjeként tavaly júniusban először Budapesten jártam, találkoztam Orbán Viktor Fidesz- elnökkel és egyik gazdasági tanácsadójával, Szapáry Györgygyel. Dominique Strauss-Kahn IMF-vezérigazgató januári ittjártakor is találkozott Orbán Viktorral, valamint más ellenzéki politikusokkal és szakértőikkel. A kapcsolat tehát folyamatos, még ha most ellenzéki politikusokkal nem is találkoztam.